Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

- 24 A tömegsport azonban nagyon népszerű, bizonyítják ezt az üzemi bajnokságok és a rendszeres bőrös kupák is. A munkáslakás építési akció keretében épült háztömbök közötti területeket parkosították, s igy a belterületi lakótelep nemcsak házak halmaza, hanem esztétikus és egészséges is egyszersmind. A község területén működő gazdasági egységek; a Tisza Cipőgyár, a téglagyár, a Héki Állami Gazdaság és jelenleg épül Martfű határában 2,5 milliárd fonintos beruházással egy modern, olajos magvakat feldolgozó növényolajgyár, amely várhatóan 35o-4oo főt fog foglalkoztatni. Az uj üzem idetelepítésével már hajókikötőt kezdtek el építeni és a várható nagyobb áruforgalom miatt vasúti rekonstrukciót hajtottak végre, uj sínpárt fektettek le és megépítették a növényolajgyár iparvágányát is. A legjelentősebb üzem természetesen a Tisza Cipőgyár, az ország legnagyobb cipőgyára, amely 600C főnek ad munkalehetőséget. A környékről bejáró dolgozók létszáma 4CCC körül mozog. így tehát a község egész napi lélekszáma meghaladja a 11.000 főt. A nagyközség iparosítási folyamata kiemelkedő jelentőségű, különösen a foglalkoztatás és a környező települések szempontjából. Martfű gazdasági szerkezetében megnőtt az ipargazdaság súlya, és ma már az iparilag fejlett telepítések kategóriájába tartozik. A foglalkoztatás szempontjából döntő szerepe a Tisza Cipőgyárnak van. Emellett kedvező hatással van a település fejlődésére a Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat Martfűn történő gyártelepítése is. Ugyanígy a szántóföldek helyén épült fel az uj üzem, s fejlődik tovább, mint a négy évtizeddel ezelőtt idetelepített cipőgyár.