Dr. Varga Lajos: Tiszaföldvár község társadalmi szerkezetének, társadalomfejlődésének bemutatása (Tiszaföldvár) / 0432-1983

-441840-ben: vizibetegség,patécs,fekély,hideglelés,sárgaság,nehézség, bélfájás,kelevény,nyavalya. 1870-ben: tüdővé sz,béllob,kis záradás,vérhas,hagymáz,cs ontfene,himlő, inláz. 1900-ban: tűdövész,görvélykór,vízkőr,agyhártyalob,vörheny,bélhurut, veselob,hörghurut. 1930-ban: tüdőgümőkór,bélhurut,gutaütés,gyomorrák

fméhrák,angolkór, Brightlcór, nyelő csőrák. 1970-ben: agyvérzés,szívtrombózis,magas vérnyomás,szívizomelfajulás, tüdőrák,szívkoszoruér-elmeszesedé3,végbélrák,májrák. Társadalmi,magatartásbeli alkat,különbözőség Földváron kialakult egy sajátságos "társadalmi" alkat,mely a gazdasági rétegeződésen tiil,nem is csak kettősséget,hanem hárpmféleséget mutat: BHftt a községben lakó,aztán a szőlőbe kivonult,ott állandó lakhelyet szerzett és a 20-as évek elején kiosztott telkeken megtelepültek között.Ez utóbbiakat a "portákon lakóknak" mondják az emberek. A régi lakosság és a szőlőbeliek,no meg az aránylag gyorsan betelepült portai népesség összeforrni nem tudó,egymással szemben álló r—éte geiben mutatkozik ez a sajátságos "társadalmi" alkat. A szőlőbeli ember,noha földvári őslakosnak számit,valahogyan kevesebbnek tartja,érzi magát,mint a bentiek.Ennek oka a benti zsíros parasztok,gazdák kivagyisága,rátartisága,ami már a gőgösségbe torkollik.Másrészt boltok vásárlási lehetőségek inkább adódnak a község belterületén, - a szőlőbeli itt is érzi a kisebbséget,de a hivatalok,irodák,ügyintéző helyek is bent vannak.Ha valaki az utcái megkérdezi a szőlőbelit,hogy "hovamegy",azt mondja: a városba! /A kérdést ugyan így teszi fel: "Hova lesz bátyám?" - a felelet^ rá: "majd a városba!"/ A szőlőbeliek saívesebbelc,barátságosabbak egymáshoz és mindenkihez,mint a bentiek.vallásosabbak,könnyebben adakozók,lelkesülni inkább tudnak s a köznek érdkeit jobban figyelembe veszik. A portaiak "beszállingóztak",megtelepültek főként urasági cselédek közül,akik annyira megerősödtek anyagilag,hogy tudtak venni