Dr. Varga Lajos: Tiszaföldvár község társadalmi szerkezetének, társadalomfejlődésének bemutatása (Tiszaföldvár) / 0432-1983

-42a gépekkel,meg eljárásokkal.Nemcsak többet termeltünk volna és jobban éltünk volna,hanem magunkat sem nyűttük volna agyon!" íme így változtak meg gondolkodásukban,tudatukban,sorsuk megítélésében! + Szólnunk kell a község lakosságának egészségügyi helyzetéről is. Egyik 1782-ben kezdődő matriculában nagy jelentőségű bejegyzésre találtam,mely orvostörténeti szempontból azért érdekes,mert nálunk Mo-n alighanem egyedül álló. Major Mihály 1782-1811 között volt lelkésze a tiszaföldvári református egyháznak,de nemcsak lelki,hanem testi orvosa is volt híveinek .Meginditó,hogy milyen nagy emberszeretette1,felemelő lelkiséggel állott segitségül a testi bajok megelőzésére. "Orvosi" munkájának előzménye az,hogy Jenner Edward 1796-ban állapította meg himlőellenes védőoltásainak eredményességét.Ennek alapján Londonban 1799-ben létesült az első himlőellenes oltó-intézet. Magyarországon későn,csak 1876-ban /14.tc./ tették kötelezővé a himlőellenes védőoltást. Jenner eredményeinek egész Európában híre terjedt.Hat év múlva,az akkori idők szerint elég hamar,Mo-ra is elérkezett a híre,sőt oltó-anyagot állitottak elő s végezték is a himlőellenes oltást.A védőoltáshoz szükséges nyirkot teheneken,borjukon fejlesztették ki.Innen nevezi Major Mihály tehénhimlőnek a betegséget,operációnak magát az oltási eljárást. A feljegyzés a magyar orvostörténelem részére két igen fontos tényt állapit meg: 1.Magyarországodul már 1802-ben ismerték és közkincs volt a védő-oltóanyag. - 2.A régi himlő olyan katasztfófális betegség volt,amely s^édő-oltások pauzája alatt iljból tömegesen pusztitott.A gel jegyzés frappáns igazolása a ürenner-oltásolc itteni,igen korai bevezetésének. A feljegyzés 29 oltási esetet sorol fel,megnevezve a szülők és a beoltott gyermekek nevét.Az oltás egyébként százakra kiterjedt. Amikor az oltás folytatásában /elfogyott a nyirok/ pauza állott be,két