Dr. Varga Lajos: Tiszaföldvár község társadalmi szerkezetének, társadalomfejlődésének bemutatása (Tiszaföldvár) / 0432-1983

A méhkas talpánál a betelepült lakosság mély árkot,sáncot húzott-ásott,belevezetve a vizet,mely így minden oldalról körül i fogta a lakott települést,megszülethetett a "Földvár" elnevezés. A víz által nem járt határrész,felső-földek,főként délre és délkeletre terülnek el

#A sáncnak vége még ma is megvan betemetetlen, olyan méretű,hogy elférne benne a meg nem áradt Zagyva vize.Betemetett része a Sánc utca nevet kapta,ma szép egyenes,betonozott útca. A művelhető földek a legjobb minőségűek közé tartóznak,máig is kiválóak.A község határa 22 ezer holdat zár körül,benne termőszikes sem volt több 7-8 szántóidnál ,terméketlen szikes nem is volt,ma sincs.A Tisza szabályozása Földvárnál 1863-ban történt. A község határa kapott a természettől egy homoksávot,amely külön áldást jelentett^ a lakosságnak azóta,hogy a homokos határrészen megindmlt a szőlő-kultura,ugy 120-150 évvel ezelőtt.Ez a homoksáv kezdődik a Földvár felett levő Martfűnél s lenyúlik kb.30 Km.hoszszan Tiszaug,Tiszasas határáig.A sáv szélessége váltakozó,1-2-34-5-6-7 Km.-re terjed.Mélysége is válá&kozó,1-2-3-4-5 méter között Alatta felcete-földes,vagy agyagos-réteg található.A szőlőn kivül mindefajta gyümölcs is megy benne.Ilyen homokos területe Földvárnak kb.2 ezer holdnyi van.Egy hold szőlő haszna 5 hold szánkóval ér fel. Miket termeltek a szántóföldeken? Magas fajsúlyú búzát,árpát,kukoricát,krumplit,zöldséget, kendert /a kend-erföldek-elnevesés utal erre/, kápo^-atát,dinnyét, takarmányrépát és cukorrépát,lucernát,fűszénát,éshát szőlőt,gyümöl csöt. - TartottaKtehenet,se±tést,tyúkot,sok libát.Lótenyésztéséről pedig országosan híres volt Földvár.Állatállománya 1866-ban 1406 db.ló,694 tehén,1818 juh. /{cucsa József: Tiszaföldvár természeti és gazdasági földrajza,1961. Kézirat a Tiszazugi Muzeumban,Tiszaföldváron./