Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

arányára csak homályosan következtetünk.Bé* Mátyás azt irjai"... a föld egyszeri szántáéra is Jól tarem, de vannak akik inkább állatot tartanak.Brdő, forrás nincs. Ivóvizük a folyó, a mocsár.Ceak az áradáskor friss egyébként Ili dös.Szárascág esetén az állatot lábtm*i lehet áthajtani a Tiszán.Ezrével vannak a vizi madarak." A jobbágygazdaságok önellátásra rerd ezkedtek be, amihez a változatos feltételek adottak voltak.A növénytermelést ós az állattenyésztést halászattal és vadászattal egészíthették ki, esetleg az állatokkal még némi kereskedelemre is lehetőségük volt. AXVIII.század második felében jelentésen felgyorsult a község benéplftftfiftése, amiben valószinü szerepe volt a Mária Terézia és II.József Időszakában tapasztalható konszolidáltabb viszonyoknak. A II.József féle kataszter adatai szarint P*dldvárnak már 2ol3 lakója van./A Il.József császár féle felmérés megyénkre vonatkozó anyaga különösen gazdng.Heves de Külső-Szolnok megye több mint loo településéről maradtak fenn az adatok s csak a Tiszazug vidékéről 11 község anyagát islerjük./ A gazdálkodásról a következő képet nyerjük.A mezőgazdaságilag müveit terület 19.773 katasztrális hold.Ennek 45,7 legelő, 31,5 >-a rét vagyis a földterület 77,1 az állattenyésztést szolgálja. Az állattenyésztés túlsúlyára következtethetünk ebben az időben a többi tiszazugi község esetében isi