Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

Kereskedő bérli.Kövér Jánoa megvett 18oo kh-t területet Podmanicsky Károl.ynétól, Bereznay István pedig 4oo kh-t. A területből kb. 5ooo kh-t a Tisza rendszeresen elönt áradásaikor, e senki vül jelentős a nádas és mocsaras terület is«A gazdálkodásról a következőket irja Fényes í&ekt "A marha cs lótartás fő ága a gazdálkodásnak, de juhot a lakosok a szük legelő miatt már nem tarthatnak*A szánté fdld megter m minden nemű gabonát, egy kiszárí tott na^y laposa minden nemű zöldséget, kendert, káposztát, burgonyát ős dinnyét.Ritka földü s hamar száradé lévén rétje nem mindig tar m elég szénát} a sarjú pedig nagy ritkaság} s ezért nem csak a földesuavfck, hanem a közlakosok is kezdik termesetexd a bükkönyt és lóherét*" A lakosság ekkori összetételei Vallási szempontból! 3 25o református 63o ágostai /betelepült szlovákok, akik Fényes Elek ezerint már él magyarosodtak jmagyar nyelvű iskolában tanulnak*/ 12o római katolikus Birtok szerinti 185 földesgazda /feltehetően a telk s jobbágy és a nagybirtokos együtt szerepel/ 395 zsellér 13o lakó /feltehetően vagyontalan cselédek, szolgálók/ 57 kézműves