Bertáné Sarudi Edit: Egy kihalóban lévő kismesterség, a takácsság bemutatása (1979) / 0420-1983
-16 Szövési módok az egyszerű szövőszékkel. Két nyüstös szőttesek: kettős vásznak* Két nyüsttel szövik, a durva, vastag rongypokrócot , de a legsűrűbb a legvékonyabb vásznat is. A vászonféléket két rf^/íí nyüsttel , két lábitóval és bordafoganként két szárat fűzve. A rongyszőnyeget pedig két nyüsttel , két lábitóval, de bordafoganként csak egy szálat fűzve szövik. A vászonféléket fehérneműnek és kézimunkavászonnak , a rongyszőnyegeket takarózni használták. ^árgg_Qyűstös_sima_szőttese k . Három nyüsttel és három lábitóval szövik. A nyüstbe a szálakat rendbefogják/ tehát 1., 2.,3.,/ a lábitókat rendre kötik és lábitanak. / tehát sorban , 1.,2.,3. lábitót nyomják/ vele. Leginkább liszteszsákokat szőttek vele , mert a szálak sűrűn kapcsolódnak egymáshoz és igy nem engedi át a lisztet. Valamennyit négy nyüsttel és négy lábitóval , de bordafoganként két szálával szövék. A négyes sima szövés egyike a legrégibb szövésformáknak. A szálakat éppen ugy , mint a háromnyüstös sima szövéskor sorban fogják, a lábitókat sorban kötik és sorban lábitják. Lepedők, törülközők, abroszok ezzel a szövési móddal. Mjntá s szőtte se k^ há ro m és négy nyüstösek . A mult század végén kezdték szőni. Azelőtt törtfény lóé tiltotta a falusi asszonyok számára, hogy mintás anyagokat szőjjenek. Nem mintha nem lettek volna akkor is ügyeskezü takácsok, de nem volt megfelelő anyagi eszközük sem arra , hogy aprólékos, szines mintákat alkossanak. A négynyüstös szőttesek átmenetet képeznek a szövött-és a szedett anyagok között. S ze dettes szőttes ek. A szedéses szőttesek orsóhegyre szedik és aztán a borda mögött vászontekerő, vesszőkre teszik.
