Bertáné Sarudi Edit: Egy kihalóban lévő kismesterség, a takácsság bemutatása (1979) / 0420-1983

A Tiszától Keletre pedig rokka*. Az uj tipusu guzsalyok és orsók már mestermunkák voltak, a fafaragók remekei. A fonalat nedvesen kell sodorni, mivel a száraz fonal egyébként szétválni. A Tisza mentén nyálazzák a fonalt, ritkább esetben egy kis edényben vizet tartanak , a kéz megnedvesítésére. A rokkánál már csak a vizzel való nedvesítést alkalmazták. Minél egyszerűbb a munkaeszköz, annál többféle munkamozdulatot igényel. A talpas guzsalynál lényegesen többféle sok egymástól elkülönülő és összefüggő mozgást kellett elvégezni , mint a kerekes guzsalynál . A kézi fonás főbb szakaszai : a rákezdés , első húzás, első felcsavarás az orsószárra, a burkolás , további húzások szilárdítással, felcsavarással, hosszú nyújtás felcsavarással és az orsó megtelitése. Ezekhez a szakaszokhoz olyan beidegzett mozdulatok kellettek, amelyeket nemcsak hosszú évek munkájával lehetett megtanulni. Még így is azt mondják , hogy asszonykorban érték el a fonás teljes elsajátítását. Rákezdés Ha teljesen üres az orsó , * ragasztással, tapasztással * történik. Az orsó hegyét szájbavétellel megnyálazzák, a bal kézzel szöszt húznak rá kezdő szálként, ebbe jobb kézzel " rápencelgetik * / belepödrik / az orsó ütegyét. Ettől kezdve az orsó az óramutató járásával azonos irányban pödrődik. Az üres orsóval való rákezdésnél különböző tájnyelvi kifejezéseket találunk. A_Tiszamentén: a bal kéz működése jobb kéz munkája meghúzzák rápencergetik eredménye rácsavarodik az orsóra a szösz