Pápai Gabriella: A jobbágykérdés megoldásáért folytatott küzdelem Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1980) / 0419-1983

26 rülhetett sor, mert a község életében mindkettő - de különösen a pálinkafőzés - jelentős szerepet gátszott. Ily médon is nyilvánvalóvá válik, hogy a korábbiakhoz képest mennyivel tágabb haszonszerzési lehetőségeket teremtett ez a szerződés. A birtokos parasztság számára a földesúrnak járó feudális szolgáltatások megszűnése azt jelentette, hogy teljes erejét saját földterületének fellenditésére fordithatta. A robot ós a természetbeni szolgáltatások eltörlése lehetőséget teremtett a szabad árutermelés, gazdálkodás kibontakoztatására. A zsellérség nem jutott földhöz az örökváltságot követően. Töredéktelkük és esetleg szőlőjük művelése, valamint az állattartás révén megélhetésük eddig is biztositva volt. A személyi függés megszűnése számukra azonban azt is jelentette, hogy mint bérmunkások értékesithetik munkaerejüket. A dokumentum 6.pontja utal arra, hogy egy telekkönyvet is csatoltak hozzá. Ebben pontosan szerepel, hogy a telekrendezés szerint ki mekkora belső, illetve külső urbariális birtokot váltott meg, 2. Hig az első pont a földesúr és a jobbágy egymástól való gazdasági függetlenedését biztositja, a második szerint a jogi függés továbbra is fennmarad. Ez nem a Podmaniczky család múlthoz való ragaszkodását jelenti, ezen a téren. Az örökváltságot megfogalmazó törvény szerint ugyanis a földesúri igazságszolgáltatásnak továbbra is érvényben ikell maradnia. A bárónő valószinüleg hajlandó is lett volna ezt a kötöttséget megszüntetni. Ennek bizonyitéEca a következő apró kitétel: 1

1 ... mig a törvényhozás e részében másként nem intézkedik ... ". Ez tulajdonképpen a szerződés bizonyos fokú rugalmasságát is jelenti, hiszen a jövőben megteremtődő lehetőségeknek ad zöld urat. 3. Azv. úrbéres szolgáltatásokkal az évek folyamán teljesen összefonódtak a kirá&yi haszonvételek. Ezeket a jobbágyi szolgáltatásokat legtöbb helyen, igy Tiszaföldváron