Pápai Gabriella: A jobbágykérdés megoldásáért folytatott küzdelem Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1980) / 0419-1983

- 2o A BÉRLŐI ÁLLAPOTTÓL AZ ÖRÖKYÁLTSÁGICAa 183o-es években két olyan esemáay is történt, arai a község további éetében döntő jelentőségűek bizonyult. Előbb a falu bérbevette földesurától a község határát, majd a Podmaniczkyak tevékeny részvételével, kezdeményezésére létrehozták az un, sziucsóghoabárt, Mindkét esemény a közság lakosadnak összefogc-sán alapult, s természetesen a földesúr jóváhagyásával történt, A bérlet és a szükséghombár, illetve ezek eredményei szorosan összefonódnak és nagyban hozzájárulnak a kozság polgári átalakulásához, A szüksé$iombár vagyonát gyarapította pl, az a jövedelem, amely a bérelt földek apróbb parcellákban történő kiosztása nyomán folyt be. Ezen kivül fontos bevételt jelentett a bárótól bérelt regálejogok, a husszak éa a vendéglő utáni haszon, /3/. A földváriak ezek ellenére is igen " borotvaélen táncoló játékot"üztek a bérléssel. Többször előfordult

t hogy nem tudtak fizetni, így a blróválasztáskor támadt nézeteltérés alkalmával a báró aszal fe^yegette őket, hogy n az árendás contractust visszavenni ós megsemmisíteni képes lesz a familia /6,/ Erre azonban nem került sor. De nemcsak a földváriak, hanem a homokpusztai haszonbérlők sem tudtak fizetni. Podmaniczky Jánosnak azonban a bérbeadás sem hozta meg a kellő jövedelmet. Ezért a megaaradt állatokat 1836-37-ben icényt.rlen árverés utján eladni, A nőággal való küzdelem sem szűnik, Podmaniczky aárolynak, Jáno3 unokabátyjának is van birtokrésze a földvári uradalomban. Halála után Özvegye, Lánkendorfi ííoszticz Eliza 1837-ben pert indított János ellen, követeivéna közös jövedelem ráeső részét, János bebizonyította, hogy a leányág kielégítése ugy történhet meg, ha nemcsak a közös jövedelmet forűitja erre, hanem a magáéból is áldoz * célra, 1844-bon a báróné ismét pa-