Pápai Gabriella: Laczó János levelei (1980) / 0418-1983

- 19 összegnek számított. Ezt mutatja a következő akkor divatos slágerrészlet is : Havi 2oo pengő fixszel az ember könnyen viccel. A szeptember 24-én Írtakból már kiderül, hogy tisztában vannak vele, mennyire ziláltak a körülmények otthon is : " ... bizony elég baj az hogy ha el kell hagyni a lakásokat. De talán még ez nálunk nem következik be ? " * Ez a szeptemberi levél volt az utolsó tábori levelezőlap. Ezután 10 hónap múlva 1945, juliusában ir már orosz fogságból. Május 7-én esett fogságba. A röviddel ezelőtti eseményeken keresztül jól látható, mi foglalkoztatta Laczót 45-ben. " ... alkalmam nemigen volt átmenni az oroszokhoz mert a beosztásom is olyan volt hogy nem voltam az első vonalban a drága jó vezetők meg nem gondoltak arra hogy mi lesz velünk mert biztak a német győzelembe én mikuláson keresztül mikor jötünk hatod magammal elmentek a partizánokhoz hogy hátha haza kerülhetnék minél hamarább de nem sikerült mert harmadnap be kellett menni hetedmagammal rózsahegyre ot oszt elkapott a hires magyar csendőr bennünket és többé nem sikerült a partizánokhoz vissza menni, de ez most már minden hiába jó let volna tavaly mikor szabadságon voltam akkor vissza nem jönni. Egyértelműen kiderül, hogy a katonákban egyre inkább tudatosul a háború kimentele, és a másik oldalra állva keresik a megoldást. Igen határozott véleménye lehetett a németek magatartásáról, ha édesanyjának ilyeneket irt : " Nem - e elvitték a németek az Imre gyereket és a sógort vagy : " hogy a disznók elpusztultak Szécsiéknél elég baj volt