Szlankó István: Tiszaföldvár kisipara (Tiszaföldvár, 1982) / 0412-1983
r - 4 ebből a szempontból Tiszaföldvár, Tiszakürt , Tiszaug és Kun s z entmár t on. Az 1884-ben megjelent ipartörvény szerint az iparosok uj érdekképviseleti szerve afc.JL gartestüle t lett. Tiszaföldváron már 1884-ben megalakult ez a testület 89 iparos rész vételével. Az ipartestületi "székház" egy kis nádtetős épület volt az egykori Deák utcában ( ma Beloiannisz u.), ami az iparosok számának növekedésével szüktaek bizonyult. 1923-ban a közgyűlés felhatalmazása alapján az akkori elöljáróság egy nagyobb termet épittetett a meglévő mellé. 1926-ban ezt is nagyobbitani akarták, amikor felvetődött a lehetősége annak, hogy Tiszaföldvár központjában megvehetnék az Acsay-féle vendéglőt. A közgyűlés ezt is jóváhagyta és az elöljáróság többszörmi alkudozás után 2o808 pengőért megvette az épületet 1927. augusztusában. Nagyon gyors átalakitás, festés , csinositás után 1927. november 2o-án ünnepélyesen felavatták az uj székházat. Igaz, hogy a Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztártól 16ooo pengő kölcsönt kellett felvenni. ( Jelenleg ebben az épületben működik a községi művelődési ház, hasonlóképpen Kunszentmártonban is.) flezr) Ebből az évből való az ujabb adatsorunk. Ekkor meg nem érezteti hatását a világgazdasági válság, tehát az egyes szakmák megoszlása még a valódi kereslet-kinálat törvénye szerint alakulhatott. Ekkor 25o iparos működött a községben . ( 1934-ben 24o a számuk ). 1879 és özötti fél évszázad alatt Tiszaföldvár lakóinak a száma csaknem megkétszereződött, ugyanakkor az iparosok száma lol-ről 24o-re emelkedett, igy a lakosság számához viszonyitott arányuk 2,1 %-ra emelkedett. Ugyanezen időszak alatt Kunszentmárton lakossága nem nőtt ilyen arányban , az iparosok száma viszont jelentősen emelkedett 143 főről 315-re , 411. 1,35 96-ról 2,77 %-ra , igy a kör nyéken messze elől a legiparosodottabb településsé vált.
