Szlankó István: Korunk vízgazdálkodása a Tiszazugban (Tiszaföldvár, 1978) / 0409-1983

- 19 ­1959-ben egész Szolnok megyében csak 9ooo kh-on folytat­tak szántóföldi öntözést, ezenkivül 315oo kh-on rizst ter­34 melfcék. T # 1959-ben kezdődött meg a hordozható berendezé­sek felhasználásával az esősuerü öntözés elterjedése . A terület 4 %-án használtak ily-et, ekkor még nagyobb szerepe volt az egyszerűbb, olcsóbb felöleti öntözésnek . 1960-haia az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága és a Szolnok Megyei Tanács VB. határozatot hozott, hogy a megyében az ön­tözött területek nagyságát sz előző évhet képest 1,5-2-sze­resére kell emelni." E határozat nyomán már ebben az évben, 196o-ban, mintegy két és félszer akkora területen öntözünk, mint az előző évben. Második ötéves tervünkben pedig az öntözés , mint termésfokozó agrotechnikai eljárás, még jelentősebb szerepet kap . 1959-64 között az esőszerü öntözés aránya 4 %-ról 47 %-ra. nőtt. 1948-ban épitettek kis a cibakházi öntözőfürtöt , az 195o-es évek elején pedig a martfűit. 1962-63-ig a cibakházi Holt-Tisza által körülfogott Sárszög volt a legnagyobb össze­függő öntötött terület a Tiszazugban. A vizet két nagytelje­sítményű szivattyú emelte fel és betonlapokkal bélelt öntö­zőcsatornákon jutatták el a felhasználás helyére . A másik nagy terület , amit öntözni lehet, a Cslrkeszőlő­Kunszentmárton közötti műúttól északra terül el . 1962-63­ban kb. lo millió forintos ráfordítással tették öntözhetővé ezt az 12oo-13oo kh-nyi területet .

Next

/
Thumbnails
Contents