Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

- 7 A Tisza szabályozás hatására megváltozott éghajlati elemek közül - bár fellelhető adat nem áll rendelkezésre - a relativ páratartalom változása számítható nagymértékűnek. Ez maga után vonta a párolgás nagyfokú növekedését és a talajközeli légrétegekben a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását. A nagy viztömegek hőmérséklet-kiegyenlitő hatásának megszűnte, a környező területek éghajlatára is hatást gyakorolhatott. Sz élirány gyakoriság

: % É ÉK K DK D DNY NY 33TY 10 15 7 9 10 19 18 12 A szélcsendes idő a teljes időnek 20 %-a. Gyakori, hogy száraz felszínről a nagyobb szelek felkapják a talajrészecskéket, a kialakult porvihart jáisz-esőnek, kun-esőnek nevezik. 13.

TalP..jadottságok, talajtípusok; A talajok kialakulásában is döntő szerep jutott a felszini vizeknek. A talajtípusok szoros kapcsolatban állnak a domborzati viszonyokkal. A legmagasabb felszíneken rendszerint csernozjom talajok, az alacsonyabb részeken réti csernozjomok, a még mélyebb területeken réti talajokat és szikes-réti talajokat találunk. Az ártéren öntés talajok vannak. A réti talajok vályog vagy agyagtalajok, általában szikesedésre hajlamosak. A Szolnok alatti területen a pleisztocén képződmények /hömok, lösz/ az ujabb holocén lerakodásokkal keverednek. Innen adódik a Közép-Tiszavidék sajátos talajfélesége a löszös agyag, iszapos lösz, löszös homok, stb., mely lényegében a terület használhatóságának alapja. A humusztartalom az egyes talajtípusoknál eltérő, a legtermékenyebb csernozjom talajoknál 5 % körüli értékű. 14.

Vízfolyások és vizek 141. A Tisza A terület legjelentősebb vízfolyása a Tisza. A folyó medre viszonylag mélyen ágyazott a laza, alhuviális rétegbe. A medert alkotó