Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

A plesztocén kezdetére az emelkedések és feltöltődések következtében az alföldi medencében - mintegy másfélmillió évvel ezelőtt újra szárazföld alakult ki, azonban az egyenetlen és elégtelen feltöltődós miatt tele tavakicai, mocsarakkal. Az Ős-Tisza akkor még az Alföld keleti peremén húzódott. A maihoz hasonló helyzet a pleisztocén-holocén fordulóján, a balatoni-bükki törés hatására, kb. 2o-25 ooo évvel ezelőtt alakult ki. Ekkor terelődött a folyó pályája a törésvonal mentén a Mátra, Bükk lejtője elé, ennek hatására foglalták el a mellékfolyók mai ismert helyüket. Az uj folyószakasz végleges pályáját a nagy esésű jobbparti mellékfolyók további feltöltő tevékenysége alakitotta ki. A balparton a mellékfolyók régi völgyén a Tisza árvizei továbbra is lefolyásra találtak a Kőrös-Berettyó völgy teknője felé. A terület felszini formákban roppant szegényes, tengerszint feletti magassága általában 85,0 - 90,0 m között van. Felszine sik, alig tagolt, A jelenlegi felszin kialakulásának minden vonását a folyók épitő munkájának köszönheti, de a mikrofonnak túlnyomó része is a folyók müve: Jellegzetes formája a szeszeélyes vonalakban, hurkokban kanyargó, kigyózó folyómeder. A viz döntő felszinalakitó szerepének megfelelően a terület lapos, a hátak és laposok között általában csak néhány méteres nagyságrendű a különbség. A legnagyobb tagoltság az ártéri övezetben a mély medrek és morotvák valamint a szigetek között. Az alföldi táj jellegzetességei a kerek kunhalmok. A kerek halmok és dombok általában természetes alapon emelt emberi alkotások. Magasságuk 4-8 m. A kunhalmok térbeli helyzete és a bennük található kulturmaradványok sok esetben kétségtelenné teszik, hogy szállásnak, figyelő, vagy temetkezési helynek készültek. Térbeli összefüggésük gyakran rendszeres. /Néhány nevezetesebb halom: Tiszaföldvár; Kalaposhalom, Tassihalom; Nagyrév; Áldozóhalom; Zsidóhalom; Tiszainoka: Feketehalom: Tiszaug: Kerektető: Tiszakürt: Bábahalom: Csörgehalom: / A halmok nagy részét a besenyők és a kunok emelték. A déli részen, valamint a jobb parton a dunai eredetű löszös homokkal boritott területeken szélbarázdák nyomai is meg-találhatók.