Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

A Pest-Szolnok-i vasutat 1847 szeptember 1-én nyitották meg. További uj utak és vasutak épitése folytán a városon keresztül bonyolódott le az ország keleti és nyugati része közötti forgalom nagyobbik része. További települők a feldolgozott területen: Tiszavárkon:/: A község közvetlenül a Tisza partján épült. Honfoglalást megelőzően lakott. Az első irásos emlék lo59-ből való, amikor I.Endre és Béla az ország birtoklása felett e helyen megegyeztek. Könyves Kálmán király és Álmos herceg között lo98-ban ugyanezen a helyen megismétlődött a megállapodás. A község a török időkben teljesen elpusztult, csak 1719-ben népesül be ismét. Vezseny: A község a Tisza egyik nagy kanyarulatában épült. 1284-ben már lakott hely. Az első lakói feltételezhetően besenyők voltak. A török hódoltság idején a lakossága 25o-3oo fő lehetett. 1697-ben a rácok szinte kiirtották teljesen a lakosságot. Rákóczifalva: Az 1880-81 évben alakult telep 1883-tól önálló::község. A terület II. Rákóczi/ Ferenc birtoka volt, igy kegyeletből a Rákóczifalva nevet kapta. Cibakház

a: A község a szabályozás alkalmával levágott Tisza-kanyar mellett fekszik. Első irásos emlék 1465-ben emliti. 1578-ban a török hadak feldúlják, 1717-ig lakatlan. Nagyrév: A Tisza kanyarulatai által alkotott félsziget bejáratánál a Tisza partján épült. A kőkorszak óta lakott. Első irásos emlék 1311-ben emliti, mint tiszai átkelőhelyet. Tiszajnokat A község 88 m tengerszint feletti magasságban épült a Tisza mellett. 144o körül valószinüleg husziták alapitották. A török időkben alig lakott település. A Thököly felkelés idején és 1703-ban is elpusztítják.