Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

- 14 155. Nagyon mély fekvésű területek Azokat a területeket nevezzük igy, melyek a közepes vizállás szint­jében vannak és már a legkisebb áradáskor is hosszú időre viz alá ke­rülnek. Pás növényzete gyakorlatilag nincs. Időszakosan vizboritott^ terü­letek, részben sásos, növényzettel, kiterjedt nádas foltokkal /phrag­mites communis/, Megjelenik a széleslevelü gyékény /Typha latifólia/, keskeny leve­lű gyékény /T. angustifólia/, tavi káka /Schoenoplextus lacustiis/, rarangy szittyó /Juncus bufonius/, fakó szittyó/J. glaucus/, vizi hidőr /Alisma plantagó-aqatica/, apró csettkáka/ Eleocharis aciculá­ris/, vidrakeserüfü /Polygoum amphibitum/* 156. Yizzel borított területek A területen több régi levágott, vagy elhagyott Tisza-meder található. Különböző feltöltődési stádiumban vannak. A széleken a nagyon mély fek­vésű területek növényzete megtalálható. A vizi növények közül a súlyom /trapa natans/, békalencse /lemna polirriza/, apróhinár /najas minor/, nagy hinár /najss major/, fehér tündérrózsa /Nimphea alba/, sárga tavi­rózsa /nuphar luteum/, békatutaj /hydrocharis morsus-ranae/, közönséges rence /utricula vulgáris/, rucaöröm /salvinia natans / a jellegzetesek. 16. Állatvilág A dus növényzetű hullámtéri kerületet a mindennapos emberi tevékeny­ség kevésbé érinti, ezáltal kedvező, vagy még kielógitő ólethelyet te­remt több állatfaj számára. Az előforduló állatfajok egy részének az ártéri erdő természetes előfordulási helye, más fajoknál kényszerű tar­tózkodási hely, egyéb szaporodási pihenési, táplálkozási terület hiá­nyában. Előforduló állatfajok: 161. Hüllők Gyepi béka /Hana temporaria/ Tavi bóka /Rana ridibunda/ Kecskebéka /Rana esculenta/ Levelibéka /Hyla arborca/

Next

/
Thumbnails
Contents