Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

- 10 A folyószabáljro zás terve 1845-ben készült el. A védtöltések kitűzésére különböző okok miatt csak 1846-ban került sor. Széchenyi IstvánJ. mint a Közlekedési Bizottság Elnöke kapcsolódott a szervezésbe 1845-ben. /Megjegyzés: Tokaj-Szeged közötti töltésezés tervét 1823-29 között Huszár Mátyás elkészitette. /Debrecen város azonban a Hortobágy vadöntözéséhez - állattartási alapjához - valamint a folyó halászatához fűződő jogaira hivatkozva megakadályozta a terv megvalósulását./ Az 183o-as és 184o-es évek nagy és tartós árvizei hatására a Tisza mentében érlelődőben volt a szabályozás követelése. A munka 1846. augusztus 27-én a Hortobágy fokját elzáró Tiszadobi töltés épitésével kezdődött. Az első kapavágást Jzóchenyi István végezte. /Széchenyi a vizi utak biztositása mellett gondolt az öntözésre, sőt már a vizgyüjtő fásitásának, az erdőtakaró védelmének napjainkban is egyre súlyosbodó kérdését is felvetette!/ A Tisza egységes és általános szabályozásának tervét Vásárhelyi Pál kószitette. Tragikus halála után Paleocapa, a Pó szabályozásának tervet zője és vezetője szakértőkónt felülvizsgálta. A kivitelezés Vásárhelyi tervének Paleocapa által kezdeményezett módositások, javaslatok figyelembevételével történt. Az átvágásokat 1846-1864 között végezték. Összesen 19 kanyart vágtak át. Az átvágott kanyarulatokkal elért rövidülés a Közép-Tisza szakaszon 132 km volt. A vizsgált területre eső átvágások: Szolnoki Tiszajenői Tiszaugi felső Tiszaugi a.lsó Tiszasas Átvágás hossza m 2019 1225 2324 757 400 6725 Rövidülés m 15801 18019 10381 11657 2000 49858 Ev 1857 1853 1856 1856 1909 Tiszai árvizek a XIX sz.végén Az 1876-tól kezdődő árvizes periódusnál nyilvánvalóvá vált az addig végzett munka hiányossága. Az uj meder elégtelen szelvénye nem tudta