Varga Lajos: Jegyzék az 1969. évi július hó 7-8-9-i mikrobusztúrán gyűjtött anyagról (1983) / 402-1983

és felső korának átmenetéből. Régebbi kutatók szerint alsó-szarmata, újabb kutatók szerint a felső-tortonikumban keletkezett. Finom, púder­­szerű anyag. Ipari nyersanyag: hőszigetelőt, tűzálló tárgyakat, öntő­mintákat, stb-it készítenek belőle őrlés és finomítás után. Használ­ják déritőföldnek, a dinamit tömőanyagaként. Félkész anyaggá Szurdok­püspöki falu mellett dolgozzák fel. Benne sokszor szép növényi és állati lenyomatokat lehet találni. 6. / Piroxénandezit:miocén-időszak, középső korthelvéciai emelet. Szurdok­pűspökitől délkeletre, a felhagyott andezitbányából, közvetlenül a Szurdokpüspöki----Gyöngyöspata-i müutmellett. Utépitőkőnek, általában épitőkőnek bányászták. Mivel müut és késkényvágányu iparvasut mellett van: hosszú i^eig bányászták, hatalmas kiterjedésben. Szép, tömör lávaanyag, hatalmas sima, kagylós felületekkel törik. - Ugyanitt erő­sen vasas-oxidált, vöröses részek is vannak, ebből is gyűjtöttünk. Ezek már építkezési célokra nem használhatók. - A vastagabb andezit­­láva-rétegek között, főleg az alsó harmadban, vékonyabb andezittufa­­rétegek is vannak. Itt-ott hajdani posztvulkáni /utóvulkáni/ hidro­­termák forrástölcsérei is fényképezhetőк, bennük az eruptivus anyag elmorzsálódott. 7. / Lajtamészkő:a tóátraszőllőstől nyugatra fekvő kőbányából. Miocén-idő­szak, középső kor: tortonai emelet, jápitőkő, bányadedves állapotban igen jól formálható, de higrofilis tulajdonsága miatt csak vastag és erőteljes szigeteléssel lehet házépítésre felhasználni. Rengeteg kövületet és kőbelet sikerült itt begyűjteni. Itt-ott a lejtamészkő­­ben andezittufa-nyomok is találhatók:plagioklász, biotit, stb.Ezek a tortonikum nagy vulkáni működését lezáró és a következő ---- szármáci­ai ---- vulkáni működés kezdetét jelentik. 8. / Mélyvörös andezit:a Mátraszőllős---acskahegy /574 щ/ közötti kőbányá­ból, a FüggŐkőrő1. Miocén-időszak, középső kor: tortonai emelet. Olcsó és mutatós házépitőkő, de nehezen formálható, legfeljebb bánya­nedves állapotban. Változó keménysége /szilárdságé/ miatt csak kisebb teherbírású ápitkézésekre alkalmas. Egykor vasokker tartalma miatt festék készítésére használták. A lajtamé3zkővel egyidőben keletkezett, erősen hematitofcs, oxidált a posztvulkáni /utóvulkáni/ hatások ered­ményeként. 9. / Középső rjolittufa sötétebb lávazárványokkal, bomld plagioklász-föld­páfccsomókkal. A Таг-i Csevice-völgy tufabányájából. Miocén-időszak, középső kor: helvéciai emelet. Puha», faragható építőkő, de viz3zivó tulajdonsága miatt esek igen erős szigeteléssel alkalmas házalapok építésére. - - - A kőbánya keleti felének alsó részén antropogén­­szociogén rétedben kőkorszaki cserépedény-darabok találhatók. A riolittufa finomra őrölve traszcementként lenne használható. Vala­mikor /1945 előtt/ erre a célra is fejtették réselo gépekkel.Ezek munkanyomai ma is láthatók a bánya felső harmadában. 10. / Hólyagos-rostos andezit: a Sárosonháza-i Várhegy /Fehérkő/ délnyugati előhegyéből, a müut melletti andezitbnnyából, a Kis-Zegyva antecedens völgykapujából. Miocén-időszak, középső kor: helvéciai emelet. Ugyan­innen került ki hólyagos /de nem rostos/^kenydr^" is. A sok hólya­­gocska egykori gázexhalációk helyét jelöli. 11. / Piroxénandezit:a Sámsonháza-i Várhegy /Fehérkő/ délnyugati előhegyé­ből, a müut melletti andezitbányából, a Kis-Zagyva antecedens völgy­kapujából. Ut- és házépítőkő. Miocén-időszak, középső kor.- 2 -

Next

/
Thumbnails
Contents