Varga Lajos: Jegyzék az 1969. évi július hó 7-8-9-i mikrobusztúrán gyűjtött anyagról (1983) / 402-1983
és felső korának átmenetéből. Régebbi kutatók szerint alsó-szarmata, újabb kutatók szerint a felső-tortonikumban keletkezett. Finom, púderszerű anyag. Ipari nyersanyag: hőszigetelőt, tűzálló tárgyakat, öntőmintákat, stb-it készítenek belőle őrlés és finomítás után. Használják déritőföldnek, a dinamit tömőanyagaként. Félkész anyaggá Szurdokpüspöki falu mellett dolgozzák fel. Benne sokszor szép növényi és állati lenyomatokat lehet találni. 6. / Piroxénandezit:miocén-időszak, középső korthelvéciai emelet. Szurdokpűspökitől délkeletre, a felhagyott andezitbányából, közvetlenül a Szurdokpüspöki----Gyöngyöspata-i müutmellett. Utépitőkőnek, általában épitőkőnek bányászták. Mivel müut és késkényvágányu iparvasut mellett van: hosszú i^eig bányászták, hatalmas kiterjedésben. Szép, tömör lávaanyag, hatalmas sima, kagylós felületekkel törik. - Ugyanitt erősen vasas-oxidált, vöröses részek is vannak, ebből is gyűjtöttünk. Ezek már építkezési célokra nem használhatók. - A vastagabb andezitláva-rétegek között, főleg az alsó harmadban, vékonyabb andezittufarétegek is vannak. Itt-ott hajdani posztvulkáni /utóvulkáni/ hidrotermák forrástölcsérei is fényképezhetőк, bennük az eruptivus anyag elmorzsálódott. 7. / Lajtamészkő:a tóátraszőllőstől nyugatra fekvő kőbányából. Miocén-időszak, középső kor: tortonai emelet, jápitőkő, bányadedves állapotban igen jól formálható, de higrofilis tulajdonsága miatt csak vastag és erőteljes szigeteléssel lehet házépítésre felhasználni. Rengeteg kövületet és kőbelet sikerült itt begyűjteni. Itt-ott a lejtamészkőben andezittufa-nyomok is találhatók:plagioklász, biotit, stb.Ezek a tortonikum nagy vulkáni működését lezáró és a következő ---- szármáciai ---- vulkáni működés kezdetét jelentik. 8. / Mélyvörös andezit:a Mátraszőllős---acskahegy /574 щ/ közötti kőbányából, a FüggŐkőrő1. Miocén-időszak, középső kor: tortonai emelet. Olcsó és mutatós házépitőkő, de nehezen formálható, legfeljebb bányanedves állapotban. Változó keménysége /szilárdságé/ miatt csak kisebb teherbírású ápitkézésekre alkalmas. Egykor vasokker tartalma miatt festék készítésére használták. A lajtamé3zkővel egyidőben keletkezett, erősen hematitofcs, oxidált a posztvulkáni /utóvulkáni/ hatások eredményeként. 9. / Középső rjolittufa sötétebb lávazárványokkal, bomld plagioklász-földpáfccsomókkal. A Таг-i Csevice-völgy tufabányájából. Miocén-időszak, középső kor: helvéciai emelet. Puha», faragható építőkő, de viz3zivó tulajdonsága miatt esek igen erős szigeteléssel alkalmas házalapok építésére. - - - A kőbánya keleti felének alsó részén antropogénszociogén rétedben kőkorszaki cserépedény-darabok találhatók. A riolittufa finomra őrölve traszcementként lenne használható. Valamikor /1945 előtt/ erre a célra is fejtették réselo gépekkel.Ezek munkanyomai ma is láthatók a bánya felső harmadában. 10. / Hólyagos-rostos andezit: a Sárosonháza-i Várhegy /Fehérkő/ délnyugati előhegyéből, a müut melletti andezitbnnyából, a Kis-Zegyva antecedens völgykapujából. Miocén-időszak, középső kor: helvéciai emelet. Ugyaninnen került ki hólyagos /de nem rostos/^kenydr^" is. A sok hólyagocska egykori gázexhalációk helyét jelöli. 11. / Piroxénandezit:a Sámsonháza-i Várhegy /Fehérkő/ délnyugati előhegyéből, a müut melletti andezitbányából, a Kis-Zagyva antecedens völgykapujából. Ut- és házépítőkő. Miocén-időszak, középső kor.- 2 -