Varga Lajos: Adatok Odorvár történetéhez (1983) / 401-1983

8./ Ag un. "Nőj gzáritó"-nál /ahol a táborok lányai intimebb kimosott ruhadarabjaikat szárítják eldugva/ pohtoson olyan cserépdarabok kerültek elő. mint, a pár kilométer»« található, a régészeti körökben világhírű Subol-vuk-borlangnak még az 193°-»s évek elején kihordott törmelékében I Márpedig a subalyuki ősember éa leletanyaga 45-5° ezer évesek, o_üeandervöij£yi „tijausu ősember leletaqyogával éa csontanyagával ago ft.Q.fiífiK. I--------A _csorépd Baboknak ugyanoly on /nem hasonló, hanem ugyanolyan t/a kiéibe tett aégi foka, színe, törésfelülete, vastagsága.... Minth a subalyuki éa az odorvári /"Hői száritó-i"/caerepeket egy "mester" készítette volna !

9*/ Ag őskőkori lakot teáit döntő bizonyítéka az az obszidiónból készült pattintott lándzsahegy, amelyet Németh Gyula vagy valamelyik diákja akkor talált, amikor /1964/© miskolci Herman Ottó Múzeumnak küldött anyagot szedték össze. A gyönyörűen kiképezett, babérlevél alakú, vékony lándgoahery kora nem évezredekkel, hanem évtizezredekkel mérhető»

10. / Az Odorvár délies karsztkopárosán talált különböző alakú

ayjlhegygk ВД40вЬоГА.ДДвУДГ.ATiUtffÜfftlsJ- /*pr. László Gyula professzor

rajzóival összehasonlítva/. Mégpedig a László Gyula dr. által közölt könnyű és nehéz nyílhegyek majdnem mindegyikee lő került I Itt aeramiféle tévedés sem lehet. A nyílhegyek görbültek, sérültek: harcra, ostromra utalnak, s alább látni is fogjuk e vár ostromának 4s lerombolásának XV. századi okleveles igazolását.

11. / Németh Gyula /vagy a Felesége/, vagy diákjai találtak egy kaparókövet /caiszolt/, .jellegzetesen kő- éa réztori szerszám„_l_

12. / Ugyancsak Németh Gyuiáék találtak egy aárkányoa. vagy griffes gyűrűt az Odorvár délies karsztkopárosán a lejtó törmelékben.

A gyűrű középkori.

13«/ Ujfent Németh Gyula talált ugysnesak a délies karsztkopároson egy alakított mészkődarabot, amely a vér egyik esőyető köve lehetett

14./ 19C4. év őszén, vagy valamivel később Németh Gyula megmutatott néhány leletet Dr. Patay Pál régésznek, a Magyar Nemzeti Muzeu* főaeztályvezető-helyetteeének, aki meghatározta azokat:caerépdarabokát, оbozidién-1ándzsahegyet.

15»/ Egy mezőkövesdi időszakos folyóirat Cdorvárban talált szalagmintás cserépdarabbról ir.

16./ A környező falvakban gyűjtött néphagyQmányokról nem irok külön, mert egymagában a néphagyomány nem döntő és bizonyító erejű. De ennyi bizonyíték mellett a néphagyománynak is döntő jelentősége van.