Az egészségügy fejlődése Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1973) / 0382-1977

il L " Falu történetírás" anyagához,az egészségügy területén, , Mivel a megjelölt iu&szakDól /1946/ már egészségügyi uolgozónk helyben nem él,xeljegyzéseink nincsennek,részletes auatokksl nem tudunk szolgálni,hiszen a jelenleg köztünk colgozó egyetlen körzeti orvos is csak 1948 után látta az itteni egészségügyi helyzet alakulását,melyet a kővetkezőkben tuaok aióhélyban összefoglalni. A községnek csupán lu-15 £.volt biztosított,tekintettel mezőgazdasági jellegére és az itt colgozó kis és középpaarasztságra,akik nem voltak kötelezően biztosítva.A községnek jelzett iuőszakában,kettő maja három orvosa volt.Ezek természetesem nem irányítottan voltak elnelyezve,hogy a lakóságnak legalább körülbelüli "hozzáiérhetőségi lehetősége" legyen,nanem teljesen rendszertelen letelepaeséi helyeken.MOSszú éveken át Mezőhéket is xíszaiöluvár látta el orvossal,sőt Ögy iueig Mesterszállást is.így nem egyszer előxoruult olyan eset is,hogy csupán egy nalottkémlés pl.a Kdrös közeléoen lévő tanyán,majunem egy napot vett igénybe.uármüvet az orvos biztosított magának,legtöobször lóa;pgat,ae még gyakrabban kerékpár,ritka esetekoen a község.Két UTI orvosi státust, csak 195<-> ben vette átk a körzeti orvosi szerep,mely iaőtől már a körzetben lakd valamennyi lak<5s,a kijelölt körzeti orvos teljes egészségügyi ellátására volt bizva.A socializálás-legalább is egészségügyi,illetve Diztositási vonalán-oly ronamlépéssel haladt előre,hogy a narmauik orvosi körzetet is megkellett nyitni,hiszen nirtel^i a lakóság 8cr» tartozott mostmár a kötelező betegbiztosítás xOlytán,a körzeti orvos ingyenes ellátásához.A jelenlegi központi ren uelő épületének államosítása után,igt nyílt meg a centrum két körzete,melyei egyiuőoen alakították ki a jelenleg ia működő xüaOgonaozó intézet épületcsoportját. így a tömeges renueleés,mely adcíiü a körzeti orvosok magánrenoelöjében xolyt Aeglenetős primitív körülmények között,átment egy xokozatosan xejlo,uŐ, sociális intézménybe.Ezután alakult ki közvetlen a narmaoiic körzet,a község által részben újjáépített,jelenleg is ott müköuo épületben,a körösi usoma uton.»«ajw közvetlen ezután,nyílt meg a homoki körzeti o.renoelŐ, egy ott államosításba vett épületben,az orvosi lakórészt is beleértve.Ez az egész iolyamat,tehát a szervezés 196u.ig tartott.Ebben az iatíben alakították kí az u.n. Ádám léle kocsmából" a bzölÖ Pőut mellett lévé csecsemő tanácsauót is.Addig kátx egy,majd mostantól két védőnő látta el az egész község csecsefflő gondozását.1958 ban szakképzett egééaségőrt nyertünk,akinek a ielauata igen jelentős a jáfrványos betegségek megelőzésében és xelkutatásában.urvosaink továbbra is közvetlen munkatárs nélkül aolgoznak.Csak 196o után kapott két körzet egy írnokot,aki részben szakképzettség nélkül látta el az egyszerűbb renuelői xelaaatokat/kötözés,műszeres előkészítés stb/Kenuszeres egészségügyi xelvilágosító munka,csa 196u után kezdőuött,mely időtől kezuve orvosaink legalább havi egy xelvilágositó előadásra voltak kötelezve.Addig csak nyilvános <'párt na pókkal'' és egyéb alkalmi, j.őleg poli tikai nyilvánosággal léptek a nép elé és közzé,egy-két teljesen tervszerűtlen megnyilatkozással./Pl.xoghuzás tanyákon,rendelés paaon lócán,vagy xejőszéken/ Egészségügyi golgozók létszáma 1969.tói xejlooött lel a maira,tervszerűen, uelenleg minoen renae lcben egy iryncr, egy körzeti szakképzett ápolónő és egy védőnő jut minaen egyes körzetre.érdekességképpen azt is meg kell említeni, hogy a jelenlegi Sütőipari épület szolgált annakidején -járványkórház" szerp£ét betöltő "intézménynek"ahol tnuszosok és egyéb gyanúval jelentkezők voltak elkülönítve.A cigánytelep már akkor is létezett, ahol hetenként lolytía ruha és ^ iejtetü tetvetlenités,s ha körükDen lertöző betegség ütötte iel xejét,a község látta el helyszíni élelmezéssel és xőzéssel az összes telepi lakóst. gyógyszerellátás rendszertelen volt olyan értelemben,hogy nem a lakóság eloszlásának megielelően voltak a gyógyszertárak,nanem a magántulajdonos kedve szerint,tehát pl.egymás mellett is előxoruult.wyitás -zárás és ügyelet szervezetlen volt egéyzen az államosításig.Szakorvosi ellátás gyakorlatilag nem volt.Csak 19t>u ben kezuOuött előszőj hetenként egy alkalommal,ntfgyógyászatszülészet és csecsemő szaktanácsauas, ez it» i ea>szen,cici»uJ.t