A Tiszaföldvár-Homoki Pincészet vázlatos története (Tiszaföldvár, 1945-1974) / 0381-1977

A Tisfcaföldvár nagyközség Homoki pusztának nevezétt részé«n, ahol a két világháború közötti időben már élénk szőlőtelepités és szőlőművelés folyt, ma valóságos kis község terül el, saját vasútállomással. Az állomástól mintegy 2 Kin-re, a szolnoki müutra vezető kövezett bekötőút mellett fekszik a Délalföldi Pincegazdaság homoki szőlőfeldolgozó üzeme és borpincé szete . A pincészet területe jelenleg mintegy két és fél kataszteri hold. Ezen a területen helyezkedik el egy kb. 3o.ooo q/5oo óra teljesítményű, horizontális rendszerű szőlőfeldolgozó üzem, továbbá egy kb II.000 Hl befogadóképességű borpince. A földbe ásott pince felépítményében vannak kialakitva az irodahelyiségek, a szociális részleg, /ebédlő, mosdó, öltöző/, két szolgálati lakás, továbbá két raktárhelyiség, melyeket korábban borháznak haználtak. A borpince tárolóedényzetéből mintegy 3.ooo Hl, /55-60 db/ a tölgyfa ászokhordó; ezeken felül két darab, egyenként kb. l.ooo Hl-es cementhordó /betontartály/ is van. További 6.000 Hl tárolóteret biztosit 2o db fekvő aluminiumtartály, melyek részben a szabadban, részben a szőlőfeldolgozó üzemcsarnokában vannak elhelyezve. A pincészet közvetlen szomszédai a Sae«tí.pari Vállalat pálinkafőzdéje, továbbá az úgynevezett "Kastély", a korábbi tulajdonosok családi villája, melyben ma napközi otthon, illetve a tanácsi kirendeltség működik. A Kastély alatti pincét, melybe mintegy 1.2oo Hl tárolóedényzet van beállitva, a pincészet béreli. A pincészet által magába foglalt terület, továbbá a pálinkafőzde és a Kastély területe, és felépítménye, a felszabadulás előtt egy egységes magánbirtokot képezett. A birtokon szőlőültetvény, gyümölcsös és halastó volt, ez utóbbi kiszáradt medre a pincészet pinceépülete és a pálinkafőzde között terül el. A Kastély, vagyis a nagyméretű, villaszerű lakóépület mellett a birtokon borház, alatta épitett, nagyméretű borpince, továbbá pálinkafőzde is volt. A Kaebély, a pince, és a pince felépítménye ma is eredeti állapotuknak megfelelően állnak, eltekintve a belső átalakításoktól. A birtokot állitólag három szabólegény, a három Kovács testvér vásárolta össze, és alakította ki, az első világháború utáni időkben. Eredeti foglalkozásukkal ezt követően felhagyhattak, mert a birtok felépitményei intenziv borkereskedésre vallanak. A borkereskedők szokása szerint, a pincészet mellett pálinkafőzdét is üzemeltettek. Viszonylag korszerű gazdálkodásra utal az általuk még a háború előtt épittetett, s akkor még újdonság számba menő cementhordó /beépített beton bortartály/, melynek kb. 5oo Hlées, kocka alakú, falba süllyesztett testét kivül a fahordókat utóniá fenék-kiképzés,és domborművű verses felirat disziti. A hordó • Kastély pincéjeben még ma is használatban van. A felszabadulást követően a birtoknak az épitményeket is tartalmazó, bekeritett részét államositották, és az a Községi Tanács kezelésébe került. A be nem keritett szőlő és gyümölcsös a volt tulajdonosok, illetve gyermekeik birtokáván maradt, s a pincészet bővítése során, megváltással lett kisajátítva.