Dankó Irén: Az ifjúság életviszonyainak változása lakóhelyemen a felszabadulás után (1977) / 357-1977

Ságéhoz képest jóval több korszerű Qzlet# lakóház és mini-lakótelep Ipült, mint a kétszer nagyobb Ti az af ölti váron. A mezógazőesggi gépjavító állomás, — ec-ely más megrendelők részére is gyárt egész sorozatokat is —- egyike a környék legeredményesebben munkálkodó Üzemeinek.

gi&ejfr&ápa .na^váradi .дйЕЩб ktő],. /XVI • század/yoló,

szám aztatása téves. mert már Cihák Imre előtt is szerepel a neve oklevélekben. A " cihakw8zó obi magyar szavunk, többek között и fordulószö//*-et is jelent, s mint ilyen, alkjlmazliató a TjsaaUtejű..kafiyorulatéra* szép, ozabályoe, fordított "S1' betqt jr le a Tj3za о Madагва-parttól. Cibakháza mellett fordulva a Bánom-hegyj'g. - A "haJiaTndl" /"fordulószagr-nél/volt a Csuhaj-csórd a a kanyarulatzugban /üárszög-bery : itt fogták el a németek 1849-ben Gróf Leiningen-Westerburg Károlyt a cibakház! csatában s fél óráig volt foglyuk, míg végre a magyar honvédek fergeteges roham al ki nem szabadították. Cibakháza akkori jelentőségét a Sárszöget Cibakházával összekötő ft&lfiinérms.,Md pa.t.a....°ie£*. /:FJ,ßyenge kopott, alig olvajiható feliratú emlékmű jelzi a későbbi aradi vértanú itt-tartózkodasát.t/

Az egykor Cibakházán székelő Vízügyi Iflozqtóoágnak rendkívül értékes vi^U&lr.-rármentesj ц sjtdr’0j>.-g£üjteménye,,,Yalit ***£e.ti, к6ziratoo

térkének a Tjszazu/TÓl. I>zel: pontos /mérnöki pontosságú/ másolatát a Tiszazugi Földrajzi Muzeum fiatal igazgatója készítette el e múzeum térképtára

részére. Sok térképen ott van Küzdényx Szilárd /:Ceréndá3.18C7.okt.22.----Budakeszir1945..,ien.l5.t/kezeiráeaf aláírása. I я о tó-fő mérnök volt jó darabig Cibakházán* a magyar szikjiavjtás nagy apostola, kísérletezője. A budapesti műegyetemen szerzett általános mérnöki oklevelet. üzikjavitáai kísérleteit főleg о szikeseken való vizrazdálkocbiSra |з о fizikai utón való megjavításukra alapozta. Foglalkozott a sekély termőtalajú szikeseken való termeléssel, e t*ren mezőgazdasági géptaiálménya is van /a fordítás nélküli tárcsás talajművelő gép/ . A szikes talajok .javítójával foglalkozó 56 oldalas könwe ma is haszonnal forgatható. - Hé3Ztvett и »-agyar Tanácsköztársaság életében is Cibakházán, s igen nehezen tudta Mrehabilitálni” magát ez ellenforradalomban. A magyar nép Borokérdáseivelj eleősorben a gazdasági természetüekkel. izzó lelkesedéssel, kínos lelkiismeretességgel törődő, a szakmai-mérnöki munkáján túl látó, nagy perepektiváju ember volt, akit szintén példaképpen emlegethetnek az iskolákban.

Ha Cibakházáról dél felé holadunk, jobbra a levágott óriáskanyarulot nádas rengetegét, hidját, nyilt vizét látjuk, balra a "kertvárosiasodó"

szőlő о települést.--------A IMnom-he^v és Pipi м-h alom mellett a müut egészen

megközelíti n Holt-Tjszát, érdemes kiszállnunk és kicsit ismerkedni Hazánk ez áriánkanvarulatával* 15 km és 525 méter hosszú, ez átvágása alig 1 km.

Az átvágás tervezete 1871-ben készült, de a végső döntés /és engedély/csak 1874 Őszén született meg a ^öldmüvolásügyi Minisztóriumban. A 47 x 39 cm-es átvágási terv cimes ■♦A tJenój 78. sz. ti száj átvágná helyzettervo, éa hosszéi« vénvef Az ótvá/áa maga az 187C-es évek második felében készült el, tehát maga a Holt-Tisza is kereken lOO évcsf lOC éves mesterségesen levágott kanyarulat morfológiáját tarkilmányozhetjük nszim'ietrikue keresztmetszetével, pusztuló külső és egykor épülő belső partvonalával, a méőer lassú feltöltŐdésóvel, feHszapolódásával és elnádasodásával..........Itt történt meg az

átvágás előtt, hogy a felfelé erőlködve, pöfögve halad6 1 apótkerekes fyzha.ióból az utasok kiszálltak в cibakház! kanyarulat alsó végénél-----ahol

egy csárda volt —-ott jól ettek, ittak, majd kényelmesen fclsétáltak a kanyarulat “nynk^-ánál a kanyarulat felső hajlatához, s esetleg még akkor ie várni kellett n araa-pert felől lassan felfelé törekvő hajóra.

Az omlitett hel.vze11ery tnásói ota a Tiszazugi Földrajzi Muzeumban tanulmányozható. Jól mutatja ¥iszaföidv4r, Cibakháza, Nagyrév, £>áp, Inoka, Ti szakürt és Tiszakécske települőét оa infúziós lösz-fél szigeteken, amelyek a fízolnoki-löszhátbol nyulnaff ki*"'mogmaripatak a Tisza hajdani körülölelő eróziójából, amikor mai árterületét kivéste. /sKécske pádig a Duna-Tisza közi Hátság keleti ezélén települt, ugyancsak magasan az árvizek felett.*/ --------Az árvíz t s Fe^ső-rét és BelsS-Sán között halad át a levágott kanyarul at nyakán. A fele* gátőrházmellettiráton átvzet- zsilip kapuja —a "Vaskapu"----- 1805-ben átszakadt és börze más árvizet okozott fiszaföldvárott és Cibakházán.- 64 -