Dankó Irén: Az ifjúság életviszonyainak változása lakóhelyemen a felszabadulás után (1977) / 357-1977
a van* Ab 1070~es ivekben itt állott a Tj szst^o ilatj Csárda. A tulajdonost és ceolódját /Pápai-család/ a betyárok egy éjjel kiirtottuk, hogy senki árulójuk ne legyen, mivel a csárdában raboltak ki ás öltek meg egy gazdag kereskedőt, aki a vásárról jött hazafelé. A per iratai a Szolnoki Állami Levéltárban vannak : betekintést nyerhetünk a rozoga közbiztonsági viszonyokba, az emberi kegyetlenség józan emberi fejjel fel nem fogható gazságaiba /csecsemet a falhoz vertek, a fiatal lányok torkát vágták el. stb*/..... Honnan derült ki mindez ? Az egyik kislány a cseléddel kiment pisilni a kurgán tövébe ásott trágyahalomhoz. Meghallották © sikoltozást, elbújtak, ók maradtok csők életben, a tőlük tudták meg a pandúrok betyárok nevét* Később a csárda kikerült közvetlenül az útkereszteződésbe, majd egy Madarász nevű ezerpester paraszt vette meg, s átalakitóttá lakóházzá, de a söntés és a pincelejáró egyes részei, mint belső építészeti elemek megmaradtak* Az utkereszteződée után jobbról egy elhagyott müutdareb látszik épületekkel: itt vezetett eredetileg e müut, de a Tjаза annyira slámoata az ut, környékét nyugatról, hogy az utat át kellett teiiaia mai nyomvonalra. A régi ut mellett épült az 1940-евóvek ele Jón s MÖSlKA-tártiáz » gabona és egyéb termények vizi szállításához alkalmazkodva. &a в martfűi’ Tisza Cipőgyi raktára. - - - S valóban, már jóval előbb feltűnnek a Tjsze Cjpőryár óriási épilletei. két nagy kéménye. az egyik csíkozott, hogy az alacsoiyán szálló repülőgépek idejében észrevegyék, e televíziós közvetítő álló, ás torává, a ca-~róp— és térlnryár kéménye, a fémből készül 1 víztorony /tömbje*... De mielőtt Martfűről szót ejtenénk és áthaladnánk a gyártelepbe vezető, a műutat keresztező vasúti síneken, egy korpusz nélküli, elhanyagolt fakercszt tűnik elénk, az úttól jobbra, a Tisza felé. Lz az un* áövérke r oszt . Szomorú esemény emlékére áll itt ez a kereszt* 1924.januárius 8-ánf este Kövér János tiszaföldvári földbirtokos hjntóvsü ment lakodalomba egy Jui'enák nevű, másik földbirtokoshoz. A hintőt Оца Fmre uradalmi kocsis hajtotta. A zimankds, szeles-ködöe-havös időben elvétették az utat, 8 belefordultak a kereszt mellett a Tiszába, ami szerencsére befagyott, igy nem fül ladtak ugy©n a vizbe, de Bus Imre kocsis meghalt. Kövér János és felesége súlyos sérüléseket szenvedtek. A Tisza itt 6-8-ÍO méter magas, meredek fal mellett folyik el. Kövér János Ю katasztrális holt földet igért Bus Imre uradalmi kocsis hátramsaédt három árvájának, de Brunner intéző lebeszélte Kővárt az ajándékozásról. így csak egy rozzant kereszt hirdeti Bus Imre szomorú halálát ós néhány adomány az árváknak, de nem Ю hold föld. A martfűi Tisza CipŐgyárot 1941-ben kendik építeni /Batya cseh írvártulaédonosZ éa CIKTA néven 1942-bon indul meg a turir-cloa. 1944-ben a háborús szükségletek megnövelik a dolgozók létszárnáti 1343 munkás dolgozik. /:Л gyárépítés "első kapavágásairól*1 készített fényképek a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Muzeum Adattárában láthatók.:/ A gyártelep 120 кш-ге fekszik Одд!noktfo 20 km-re a vasút. a müut és a Tjsza közötti koskWsuyQn^ Három féle közlekedési lehetőség találkozik itt, tehát közieked *aföldráJgl azé.pontból a helyzeti ener/rio kiváló. Kiváló az összeköttetés о ltóriiyg^^a_^i!lé^^ és igy az olcsó munkaerő /eleSsorban nő к/ könnyen járhat be Martfűre. 1944-ben több bombatómadás éri az üzemet, a szovjet csapatok 1944. október 8-án érik el Martfűt. 194 9 őszén állüi.osit.iák a* üzemet, neve Tjaza .ffij&rgár lesz és 1949. november 2-től pedig Martfű elválik Tj ezaiöldyártól: ónálló község lesz. 1970-ben nog-vközaé/.. s várható, hogy az Alföldi Uövínyolajgyár felépítése után в lakosság vóroónyira növekszik ---- s a lakosság növekedésével egy időben a városiasodás is mind nagyobb 1<-8Z, s hamarosan elnyeri a könnvüjpar szocialista városa cfonét. A fryár fejlődését jól mutatja az alábbi számsor, amely a dolgozók létszámát és a termelt pár cjpC/dsrabezá- ot mutatja be 194 4-tói 1973-ig:- 48 -
