Dankó Irén: Az ifjúság életviszonyainak változása lakóhelyemen a felszabadulás után (1977) / 357-1977

- 47

dőlkozao majd fel. Közelében e háromfelé szétágazó roüutcaomónont és Martfűn ez épüli üzem érdekében fejl.eeztéöro—bővítésre szoruló yoout^l-p ;.ásl por azét méterre яг inarj vizet adó Tisza.- - - A gyár n^nkafolyamatai~automo- Üf^lteK lesznek:

1. / e vasúti kfiCBjjcböl, kiszjpt atn j,áH, az olajos magot,

2. / majd öblös csöveken e szári tuba kerül a r ag,

3. / innen a hé.iazóba.

4 •/ a t; ал* tol ás után a szürke betonsilókból

5./ о nyers növényi olaj tartálykocsikba körül. A tartálykocsik Budapestre szállítják a finoroitóbar ahol feldől gozzmc (Helola.Ioak és markerinook.

6 •/ A visszamaradt.nagy fehérje tartalmú darát még keverik mái tápanyig^ és ez álfaTi teTa?mTnyőzlábán használják fel.

Az építkezés megkezdése előtt a terület termitőlaját lehántották ás tolajjavitáora használták fel. - - - A Kövényolaj^yúrot 1979. negyedik ner.vedére kell felépíteni. A leendő méretekről fogalmai alkothatunk, ha tudjuk, hogy a silók alapjaiba 43CO пк-nyi betont építettek be./A oilótornyokat csúszósseluzásoal építik./.------- Kétféle magosárira silótorony lesz:

61 és 45 méteres. Az üzemet a Növényei éji pari és Mosószergyártó vállalót építteti. Enerpdean.Yaga az jdevezetett földgáz lesz, amelyből Martfű tolepflléoc is kap, nemkülönben a Tisza Cipőgyár is. A * növényolajosok" lakásait Martfűn 6.pitik fel.

Ugyancsak az é nil lő üzem méreteit példázza az ellátó mezó rozdaságj terület nQjу sága: 75 ezer hektáron kell ólajp,magvakat termelni hektáronként 17 métermázsás termést számítva. így jön ki 127 ezer 500 tonna ola.íoe mar. Az olajoomagvak terco területének ще. д sz] ása:

napraforgó................25 ezer hektár

szójabab............2C ---------------"-----repce. .»••••••••••• .2v — ~Összesen:...........75 ezer hektár

Szolnok megye ebbűi 38 ezer 5UO hektárral részesedik /1976-ban már 31 ezer hektáron termeltek./- - - Az olajosmagyak termo lé sónek.jr in/j tó-szervező munká.Iának "mintagazdb.ia" a rákóczif alvi kry^eült Rákóczi termelj nzövetkezet. 1973-ban alakult a szójatermesztési zárt rendszer 25CÖ hektáron. 1976- ban már 10 ezer 500 hektáron termeltek száját в megyében a mintagazda térmelŐszövotkezet előírásai szerint. - Olajlen-termelésben 12-14 éves gyakorlata van о rákóczif alvai t -rmelő v> zöve tkezötnek /200-400 hektáron/ , ezért valószínűleg a "szó .letermelés! rendszer*’ * olajos növényeket termesztő rendszerré" alakul ót. - - - Л rákóczifaivei termftjóazövetkezei 198C-ra 15Ö0 hektár szó .ia- és 600 hektár lenve tó at tervez 17-20 méterir.ázoo/ í hektáros 1охийР1Ш?4.у:а1*.

A 3. objektum. amiRákócziujfaiu felől jövet /dél felé/ 8zer,ünkbe ötlik jobbról £LJÍ,4g^9,a8e.Qy---^.t.LÜ-i órláakanyarulat: 16 kilométer hosz-Bzu a vezsenyi körösi ut----Kószáló nevű hetórrészéktől Ugkönyé-ig . a

legnagyobb élő kanyarul Qt 0 Tjszo magyarországi n z ok as zán «.Keleti, é в atakdéli irányú portját kövezéssel védik ott. Jüjol_ g_^ck)ryon^^^ portra. Zugát csak nyári gát védi, igy a zug legelői, rétjei majdnem minden évben viz aló kerülnek.- - - A kanyarulat aurában néhány érdekes földrajzi név vantPnptaya /két, elmosódott övzátony közötti keskeny holdearlá alakú mélyedés/, -is rét /összemosott ővzátonyok/, Be ne se, Peti fok. Beökönye.vagy Bö köríve /a vezsenyi révnél/, ^alád /talán a "malágy" szó változata,ugyancsel a vezsenyi révnél/, Katóka fok. Tpracks hát, s van kát idegen névíészokon ma már a zughoz iszopolódott Cyprus szir.et és ugyanitt a Belriftd-fok.

Az óriászugban nem találunk ,iól fejlett övzátonyokat, ez a majdminden évben árvízzel való elöntéssel magyarázható íe kihordott árvízi iszoplerakódások elegyengették jobban a felezjnt.

Közeledve a törökszentmiklósi útelágazáshoz , 0 miiut keleti szélén epy nyesett kurrán látható, mellette, ugyancsak a müut mellett ma utőrház