Dankó Irén: Az ifjúság életviszonyainak változása lakóhelyemen a felszabadulás után (1977) / 357-1977

nyárul etet a cjbakhágj órjáakan.Varulettal.

Arvizkof ászakon a " ~ zy lő s-sziget" morotvája telt meg vízzel a 8zebólyozíl8okelü tt, délen a "3uzáa-szi<et" morotvája, és a Tiszakürtről Tiszafcnoka alá húzódó "Nagy árok tava* nevű taorotva lapos, de igen jól kivehető, majdnem szabályos szinusz alakú medre, amelyet kissé bonyolulttá tesz a belevágódó búzás-sziget morotvája. üvzátonyok itt is vannak, főleg Tiszsinokától délkeletre. Me mór ez e terület is milveiósfelatt áll.

Tiszainokárs bemenve, jobb kéz fel4l az Erődi-Harrach-kaotély ma termelőszövetkezeti célokat szolgál.

Tiszainoka háromszögletű ha lmaztel épülésből fejlődött a keletről benyúló keskeny löszháti nyelv nyugati végében, közel a Ti szóhoz* A XIX. szí zadbnn még két vízin alom ja volt itt a ^iazánT de a .jobb parton, mivel a kécekei oldalon fekvő Gaámpa-puszta szántói is /legelői is természetesen/ Tiezainokához tartoztak, de a kécakeiek is idehordtók részben a gabonát őrölni. A század végére aztán eltűntek a vízimalmok ----- még előbb о szárazmalmok ----- s elkezdték építeni a szélmalmokat:Kécakén hármat, Tiszainokán

©gyet, a századfordulón pedig feltűnnek a kisebb fhluaj gőzmalmok is a Tiszi zugban íTiszaföldvár, Cibakháza, Kécske, Kunszentmárton....

őrdekés 1átvány a tiazainokai Tisza-szakaszon a Tisza "1ehalószáaa" /slgen szép és részletes fényképsorozatot őriz a "lehalénzáorél* a tiszaföldvári Tiszazugi földrajzi »uzeum Fényképt ár a; Kaposvári Gyula muzeumigazgi tó felvételei.:/

A tiszainokoi bekötő ut keleti végét elhagyva, Tjszakürt felé haladva a 442.8zómu műúton, beiről az útról nem látható Bába-tó ó-holocén, laposra /" tüköréi rr ára"/fel töltött того tv a északi folytatásét látjuk: а Csukás-ér novü тогоtvamaradványt, jobbról pedig /nyugat felé/ a Nagy árok tova szeles, feltöltött, megművelt klasszikusan fe.ilett őa ontvát. A hármáé névből az "árok" ezó "aruch" alakban már szerepel a garamazentbenedeki apátság 1C75. évi alapi tó ok3 evei ében, valamivel később a teljes név is: Negy érok tava igy :Nog oruch towa.

A Csukás-értől északra — előjelzésként —- megjelenik egy löazös hoToksáv T a tiszazugi nagy déli homokterület "előőrseként . Majd egy háromxrónyu utcsomóponthoz érünk : 1./ az el tőn mi érkezünk őzolnok-Tiszaföldvár -Cibakháza felől, 2./ a balra toteóbb vezető széles és jó ut ***** tart Cserkeezőlő—Kunszen tmárton-—Szarvas----Béké sceaba felé, 5./ mi a jobb felé

vezet.A keskeny /III. rendű/ műúton haladunk be Tjszakürtre egy ugyanolyan 1 aztтоsz-szerű löazbát-nyoiven. mint amilyenen «agyrévre, Tiszainokára lehet bejutni, zt a "tiazekürti isztmoszt"északon a N¥t>,y „áfok tava, délen a "Földes ] apps" őoiorotvák erodálták ki keskeny, árvízmentes ^szorossá, amelynek a nyugati vécében van Tjezokürt jellegzetes ártérfelettif löszhat-széli hfljLaflaJLQLePiU^ 3#ve.lU

Amig а III. rendű műúton haladunk /Tiszakürt előtt még/, jobbra, a Warv árok tava ezélén "sárgaföld"-gödr»két látunk: itt készülnek a vályogok az uj építkezésekhez, egyben a terület szerré ti erakó-telep ia a környezetvédelem éa környezetesztétika "nagy dicsőségére". A gödrök falábon az utó]só

löszk'oződés infúziós lösze Ш..tanulmányozhatók /:A "régi" Tiszakürt házainak vályogvető gödrei a falu déli szálén vannak ahol a Földes lapos benyu.li. a falu és a volt konzervgyár közé.:/-------- A III. rendű műúton balról termelőszövetkezeti épületek vannak ás a müut bal szélén a növényföldrajzosok örömére izgalmas bchoenoplectétűm-tocsogó állja a modern idők rohamát

Jobbra a temető jobbára rePormátue halottakkal éa siremiékékkel, balra egy aprótornyos kis ház : о római katolikus templom, mutatja hogy Tiszakürtön alig van római katolikus. A templomban néhány szép festmény van. - - - A református templom egyszerű falusi barokk templom, teljesen félreeső helyen, távol az uttől. Ezt ia II. Józaof császár idejében építették kőből, "kétskei kő" is van benne.

A Tiszakürt környéki őomorotvák partjáról /NaßУ árok tava, Földes 1 após/vannak őskori leletek, kivéve a rézkor és a vaskor, amelyből nem, vagy alig került elő lelet. Főleg kőkori és bronzkori leletek vannak, /s^rdekea- 71 -