Újszászi Béke Tsz.: A szelevényi „Szikora” Tsz gyepgazdálkodási fejlesztési terve (1976-1980) (1976-80) / 0356-1977

annak ellenére, hogy nem dolgoznak, éppen ugy öltözködhessenek vagy szórakozhassanak mint a dolgozó ifjúság. Igaz, hogy a tanulók általában ritkábban járnak szórakozni, ami azon tul, hogy az iskolai rendtartás ezt korlátAzza, feltétlenül összefügg a fiatalok " pénztárcájával " is. A tanulók zsebpénze 5o-loo ft, az ipari tanulóknak vngy a vidéken tanulóknak már 2oo-25o forintjuk is van. A főiskolásoknak, egyetemistásknak a legtöbb a pénzük kb. 5oo-3oo forint. A fiatalok zsebpénzének összegére, majdnem minden esetben kihat a szülők keresete. A tanulóknál mutatható ki legegyértelműbben az hogyan függ a család jövedelmétől a tartós fogyasztási cikkek vásárlása.. A tanulók általában kisebb értékű tárgyakkal rendelkeznek. Ez természetesen azzal is magyarázható, hogy eleve "foglalkozásuktól " adódóan inkább könyvet kérnek, mint motorkerékpárt. A megkérdezett fiatalok válaszai is tükrözik ezt, hiszen a tanuló iifjúságnak van a legtöbb könyve. Az előbbiek alapján ugy látszik, hogy a család mint gazdasági egység ma is jelentős szerepet tölt a társadalomban, de a korábbi termelőifogyasztái funkció helyébe egyre inkább csak a fogyasztói szerepkör kerül. A család egységének felbomlása, a "szellemi egységben " is változást idézett elő. A legtöbb fiatal pl csak este étkezik együtt a családjával. Az együtt étkezésnek objektiv akadályai vannak. Viszont a család összetartó erejére utal, hogy azok a fiatalok akik távolabb dolgoznak vagy tanulnak a nagy ünnepeket csoládi körben töltik. Mig a házaspárok is szüleikkel együtt ünnepelnek. Ez muta.tja, hogy a család egyes funkcióinak változása a család érzelmi egységét nem bontotta meg csak lazitotta. A család gazdálkodási és szellemi egységének továbbélése mutatkozik meg abban is, hogy a legtöbb fiatal a tartós fogyasztási cikkeket szüleivel közösen vásárolja, tehát több mint valószinü fizetését hazaadja.