Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977
88 о о tani, ellenőrizni, ha kellett kellő eréllyel avatkozni be, hogy a közösségi gondolatnak érvényt szerezzen. A KA TERMELŐ FOKTCSABB IPARI Ü Z 3 Щ 8:i Lí-jCK M3GZEI T1PJLA- ^3 CoDRÁPLP.,DI V. KUIo DKilRRlCKI K-GLaGZIRA KU К S ZEN TM/\ RT OK Az első üzemek egyike volt, mely a felszabadulás után átadva s Szabad Szakszervezet Központi Bizottságának megkezdte a termelést. Az ipari fejezet bevezetőjével már volt szó az üzemről, akkor még az Alföldi Tégla- és Cserépgyárak égisze alatt működött, már korán fejlesztették, egy későbbi 1951-es határozatban pedig már uj körkemence épitéséről van szó egy uj kémény felépitése után, és ugyanez év májusában az uj körkemence már ontotta téglát, heti loo ezer tégla teljesítménnyel . De üzembe helyezték ugyanekkor a második téglaprést is egy /Báer/ létesítéssel. A mai téglagyár elődjét volt tulajdonosa: Mátrai Lajos építette. Mátrai Lajos helybeli születésű építőmester volt A Pusztatenyő-Hddmezővás. rhelyi vasútvonalon az összes épületeket ő építette és ennek kapcsán fogott hozzá 1892-ben a leendő téglagyár építéséhez, majd 1899-ben Öcsödön, 19o2- ben Csongrádon épitett Tégla- és cserépgyárat. A kunszentmártoni gyárat az akkori időknek megfelelő felszereléssel, gépekkel látta el. A gépi gyártás a tisztán kézi termelési üzemben 19o6-tól kezdődött, m gépitették egyé Hoffmann-rendszerü kemence, és egy prés ház három préssel. De ennek befejezése abbama-
