Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977
40 -Ezt a magas létszámot a cselédek és más alkalmazottak adták, mert maguknak a gazdálkodóknak zöme csak nyáron tartózkodott a tanyán, a fontosabb gazdasági munkák végzése idején. Mikor a föübirtokreform gondolata felmerült erre is gondoltak a s ociológusok, a falukutatók, a falu és a nép dolgaival, bajaival foglalkozó irók, a többek között Fája Géza a maga nagyhatású munkájában. / Első táblázatot Veress János: Régi idők fakult Írásaiból, 35»oldal, a második táblázatot Jász-Nagykun- Szolnok vármegye múltja és jelene 439 oldaláról vettem/. A földosztás Kunszentmártónban Egy teljesen részletes táblázatot is hasznos áttekinteni a földbirtok elosztásáról ebből az időből, mely a földosztás előtt volt közvetlenül. Ez előtt azonban summázni kell a földosztás jelentőségét. A földosztásnak Kunszentmártonb n nem volt olyan korszakalkotó jelentősége, mint az ország más területén, habár politikai jelentősége ugyanolyan korszakalkotó volt. Kunszentmárton a nagykun kiváltságos területen volt, ahol 1745- ben már megtörtént a határ felosztása. Itt nem voltak feudálkapitalista jellegű nagybirtokok, ha г hít r eredeti területét tekintjük kiindulásnak. Kunszentmártónban nagybirtok csak az időközben hozzácsatolt területen volt, Gyalu-pusztán és Istvánh'zán. Az eredeti határban már 1745-ben megtöttént minden, amit az 1848-as törvények lehetővé tettek. Természetesen kivéve a közbirtokossági nagyobb birtok testeket. Csak azok a területek jöhettek sz mitásba a belhatárban, amelyek meghalad■a ták a törvény által meghatározott nagyságrendet. Az előbbi táblázatokból kitűnik ennek realitása. A nincstele— о nek azonban Ugyanúgy várták a földosztás tényét, mint akárhol az országban.
