Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977

- 29 -Meg kell jegyeznünk, hogy eleinte a parasztság húzódozott, az igényléstől. Egyesek féltek a régi tulajdonosak bosszújától, a volt gazdasági cselédek egy része pedig közösen akart gazd ^lkodni.

1945. februárjának elején egy szovjet katonai küldöttség járt községünkben. A küldöttség vezetője értekezletre hivta a község és a FÉKCSZ vezetőit s felvilágosította a megjelenteket, hogy nyugodtan hozzáfoghatnak a földosztáshoz.

Ez nagy biztat st jelentett az érdekelteknek és mivel közeledett március, a vetés ideje, nem várva semmiféle felsőbb rendeletre, február végén a kunszentmártoni nincstelenek is eldöntötték a nagy pert: megkezdték a földosztást.

A FjJCCSZ-nak nagy segítséget adott a végrehajtásban az ЖР, a NPP és a Földműnk sok Szakszervezete.

A nagyobb birtokok kiosztását felelősök irányították.

Szerényi Boldizsár, Szabó András, téglagyár melletti nagyobb birtokát Zsidó István, a gyalu Almásy birtokot F Tóth József a Papp-Szász major területét osztotta ki, Komár András volt a felelős a csengedi rész szétosztásáért. A felelősök munkáját a földigénylő és a 3o tagú földösztő bizottság támogatta/.

Meg kell állapitanunk, hogy az Ideiglenes nemzeti Kormánynak a nagyibirtokrendszert megszüntető, 1945* március 17-én kelt rendeletének megjelenésekor községünkben a népi szervek már végre is hajtották azt, és ha rendkívüli nehézségek között is, de a földeken megindult az uj életet adó munka./22/

e

A földosztás részletes elemzésére a későbbiek során még visszatérünk.