Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977
2 ténetének megírását lehet alapozni. Hórom pedagógus vállalkozott e feladat megoldás ra, Mind- 9 nyáján tanúi voltak a 25 év hősi korszakának, de mégis más és más szemmel néztek az eseményeket, aszerint, hogy ki milyen szerepet töltött be uj életünk formálásában. Hogyan látta a felszabadulás történeteit az a pedagógus, aki maga is cselekvő részesévé vált az uj élet megindításának ? Huszonöt év távlatából most személyes élményeket vet össze hivatalos Írásokkal, levéltári dokumentumokkal, s visszaadja, megörökíti most jelenkorunk tájékoztatására és a jövő hasznára. A szerző aktiv politikai ténykedést 1944. előtt soha nem folytatott. 1944 őszén azonban úgy látta, ott a helye, ah 1 tenni, cslekedni kell. Engedett a kérésnek, biztatásnak, s vállalta, ami az élet helyreállítása, a közigazgatás ujjáteremtése, a p litikai cselekvőkészség megindítása terén reá hárult. He nemcsak a felszabadulás közvetlen időszakában tevékenykedett, hanem az ujszellemü és állandó középiskola létrehozatala érdekében fáradozott nagyon sokat. Hog/an 1 tta a felszabadul.s ut.n végbement váltós.sokat az a pedagógus, aki hosszú évtizedek óta működött Kunszentmártonban, s két világháborút kellett végigszenvednie, az elsőt mint ifjú, a m sodikat pedig már jól benn a férfikorban ? A felszabadulás idején, távol hazájától, katonatársaival sokszor álmodozott egy fejlettebb, műveltebb, több munkalehetőséget és meleg otthont nyújtó, városiasabb Kunszentmárton megteremtéséről. Mikor hazatért a fogságból, uj lendülettel kezdett dolgozni a hiányos szertárak gyarapítás n, és valóságos polihisztorként vette ki részét a ta- 0 nitó, majd óvónőképzés, végül a gimnáziumi tanulók oktatásának nehéz munkájából. Hihetetlen akaratereje, pártalan szervező készsége nem hanyatlott nyugdíjas korában sem, ami• kor a muzeum fejlesztése, vagy éppen üzemtelepítés érdekében fáradozott.