Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977
E súlyos veszteségek ellenére a felszabadulás utáni hetekben községünkben viszonylag gyorsan megindult az élet. Már október 12-én népgyülést tartottak. Ennek fő szervezői az 1919-es kommunisták voltak. A gyűlést Karsai Gergely vezette le, aki felhivta a lakosságot, hogy segitsen a romok eltakarításában ás folytassa napi munkáját. Ezen a gyűlésen megjelent és felszólalt Kiszenkó Vaszilij főhadnyag is.aki a harcoló csapatok elvonulása után a városparansnoki tisztséget töltötte be. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Vörös Hadsereg katonái nem ellenségként jöttek hazánkba, hanem a német-fasiszta uralom alóli felszabaditókánt, és a község lakóit békés munkájának támogatásáról biztosította. Mivel a község vezetői a főbiré kivételével valamennyien elmenekültek a községből, szükségessé vált olyan szerv megválasztása, mely az ügyeket intézi. Ezért az október 12-i népgyülésen az alább felsorolt 12 tagú munkástanácsot választották meg, melyet az 1919-es példa alapj n egyesek direktóriumnak is neveztek. Elnök: Hegedűs Mihály főbiró. Tagok: Barna János, Berta M'rton, Gzakó István, Csepesz István, Herczeg Mihály, Karsai Gergely, Kézsmárki Ferenc, Kómér András, F Tóth Imre, K.Tóth István és Zsidó Péter. A tagok nagy része az eddig illegalitásban levő kommunista párt tagja volt. A munkástan cs tagjai felosztották egymás között az ügyintézést és azonnal munkához láttak. Egyik legfontosabb feladat volt a lakosság élelmiszerrel való ellátása. Szerencsére a s cvjet csapatok gyors előretörése következtében a németek nem tudták a gabonát és egyéb terményeket elszállitani, s igy a kenyérellátás nem okozott különösebb problémád, sőt az október 12-én kiüritett Tiszakürt és Tiszainoka községek lakói is ide jöttek élelemért. Mivel a közúti hidunk fel volt robbantva annak legalább ideiglenes kijavítása hadászati szempontból is rendkiv 1 fontos volt.
