Csík Julianna: A tiszaföldvári temetőnéprajz és elhalálozási statisztika (Tiszaföldvár, 1975) / 0350-1977

18o7-ben Podmaniczky báró adományozta a kb. 33oo négyszögöl nagyságú területet. Hivatalosan 1953 óta nem temetnek oda, de már 1948 évben sem temettek. Ez a temető a református egyház tulajdonában van, de a másik két felekezet/ íb temetkezett ide. Az uj temető a község tulajdona, ez a rósz nem olyan elhanyagolt. Jelenleg is temetkeznek ide. A Római katolikus egyház hivatalos feljegyzéseiből: l9ol-ben Református 52ol fő Katolikus 1724 " Evangélikus lo44 " Zsidó 150 " Görög kat. 32 " Unitárius 1 " /vasúti főnök/ volt a vallási eloszlás. A református vallás dominált. A három vallás temetési szertartásai sokban egyeznek egymással. A temetők kapujára a "FELTÁMADUNK" jelmondatot irják, amely Krisztusban a túlvilági életbe vetett hitet érzékelteti. A temetés vallási szentelmóny, amely az elhunyt embert megillette. Egyrészt; tiszteletadás, másrészt; a remény kifejezése, hogy van másvilági élet. A temetóstrógiesen eltakaritásnak is nevezik. Kettős jelentésű, jelenti az elhunyt életének rendezését és a test elföldolését. A harangszó a részvét kifejezője. Eölszólitja az embereket az elhunyt lelkiüdvéért való imádkozásra. A harangra ezt irták: " Az élőket hivom, a holtakat elsiratom, a villám erejét megtöröm! " A virrasztás is jellemző szokás volt régen. A halottas háznál az emberek összejöttek ós egész éjszaka virrasztottak és imádkoztak a felra-