Szlankó István: A Tiszazug mezőgazdasága (Tiszazug, 1977) / 0346-1977

Hasonló a helyzet Tiszaugon, ahol a földterület 42 %-a öt nagybirtokosé, l4o törpebirtokos viszonyt csak 8,3 %-ot kitevő részen "gazdálkodik". Ahol nincs nagybirtok, ott a középparasztok száma jelentős, mellettük nagy az egy-két holdas szegényparasztok és földnélküli napszámosok száma. Gyökeres változást ezek életében a felszabadulás utáni földreform hozott. Csépán 195 kh, Tiszakürtön 2o85, Tisz

asason 736, Tiszaugon 79o, kh földet osztottak ki /egykori kérdőives összeirás alapján/. Nagyon kicsinek tűnik a kiosztott terület Csépán. Ennek az az oka, hogy ott már 194-5 előtt is jelentős volt a kisbirtokok száma, i.gy a kiosztható föld kevés. 1945-ben lényegesen megváltoznak a birtokviszonyok. Teljesen eltűnik a nagybirtok, 25 kh-nál több földje a tulajdonosok 1-2 %-ának van csak, a többi l-lo holdon gazdálkodik. 1948-ban megindult a nagyüzemi gazdaságok szervezése. A kezdeti időszakban itt is nehezen ment, 1957 elején még csak 6000 hold tartozik a 12 tsz-hez. A tsz-tagok száma 544, igy elég sok az egy főre eső terület / 11 kh /. Jelenleg a tiszazugi szántfí 92 % tartozik a tsz-hez. A tiz tsz 4l.67o holdnyi határát 6.541 tag műveli meg. 1957-hez képest előnyösen csökkent az egy tagra jutó terület : 6

r3 holdra. A termelési feltételek sokat javultak. A mezőgazdaság 1959-6o. évi átszervezésekor gyakorlatilag az egyéni gazdálkodás megszűnt a Tiszazugban. A terület csaknem loo %-án nagyüzemi gazdálkodás folyik / tsz, állami gazdaság, legeltetési bizottság/. A megyében csak helyi jelleget képvisel a tiszazugi egyéni szőlőgazdálkodás. Főleg a községek belterületén maradtak meg ezek a kis parasztgazdaságok. Különben is gondot okoz a szőlők táb— lásitása a kialakult telepitési rend miatt és a szőlő nagyon munkaigényes lévén elvonná a tsz-ek amúgy is kevés munkaerejét. Művelési ágak szerinti megoszlás A birtokviszonyok gyökeresen megváltoztak a felszabadulás után. Csaknem ehhez hasonló arányú változás ment végbe a mult század második felében a művelési ágak szerinti megoszlásban is. A változást az árvizmentesités okozta. Legszembetűnőbb a szántó és a rét- legelő arányának a változása, ami később az állattenyésztés visszaesését és a szántóföldi gazdálkodás előretörését eredményezte. A későbbi fejlődésben ilyen nagyarányú ugrás nincs. Az utóbbi évtizedekben jelentős a szőlő előretörése, ugyancsak a rét- és legelőterület rovására. - 89 -