Szlankó István: A Tiszazug mezőgazdasága (Tiszazug, 1977) / 0346-1977

A KSZAZ9B XB2 GAZDA3GA BEVEZI^ á régebbi földra#si irodaion a r-issa u ot a Hasa és a Mtmm- KOrös által kaaroföTOtt tájolásként ionori, íía a táj nai arculatát vooasük fi^yoletab© - as»ly a folsS-pleisstooőn éta alakult ki akkor önálló o őségnek tokinthetjUk. l* A 21n.a éa a liárnas-KürUo határozott vonallal sár ja le hároa oldalrél, oaak északkeleten van " ssásasföldi * határa* * Ha oaonban a pannóniai tábla aaorkesoti adottságait visseálj Lik, akkor a Tlsaastg ünálléaáfíát nera lobot elfogadni, nert non szorkoseti ogjaéff, banoa a dunai ssorkezeti árok keleti rászánok tartozéka. "

,

2* A Tisassuc ászakaleti határát agy és&okoptagat-dálkelotl lráwú taráovooal jelenti Tissafííldvár ős ücsüd kösitt. Tehát szeriteseti alapon jé hatátt lehet vornii ott ls» ahol a raorfol'-iai határ ünkányoanek tűnik. íiasonlá no

: ássé:ok ódádnak a gazdasági földrajai elhatárolásnál is. Gazdaságilag sora alkot önálló erősárét, hiasen nagyon azoros kapcsolatban áll a k avetlen kornyékkel* s a kapcsolat nér, csak fokozódik saláta a Tissauuc ászok és déli peronén két nagy ipari centrun alakult kii as 1940-os óvokbon üartflfc, a 60-na óvokbon í íuassontraárt onbr m • Eösigazsatáallac a Tiszazug nagyobbik réssé a Kunszentaérton' Járáshoz tartozik, azonban Öcsöd, Mesterszállás ás ax 1975-ben idoooatolt Uooéhák, valamint KuamMboárton nagyobbik része kívül esik a eső osorint vett Tiszazugon, Tisoföldvár éa ."-lartfU pedig a Szolnoki Jár ínhoz tart ősik. As adatszolgáltatási rendszer, as eddig elkéaaíllt elensásek, vlzorHatok ás a torület honooenitása lapuin célszerűnek tUolk a járási össsositősü adatoknak a használata. Pbntosnak tartós ne&jogyeaai, hogy as 1975-76-og adattá már "or.Shők adatait is tartalnaczák. valaalnt azt, hory as utébbl években t3bb teroGioszöfetkezetot oszovontek, több kézségben k scöa tsz. nük'Jdik.