Szlankó István: A Tiszazug mezőgazdasága (Tiszazug, 1977) / 0346-1977
11 A Tiszazugot ozinto teljes egéozében folyék határolják, sás is Q Högykunoági IX* főcwstornánnk kellott negépülni ahhoz, hogy as öntöaéa nagyarányú lcgy< a. A főcsatorna Öcsöd aollett ári el a Köröst • Ha a Tisaa ZZ« vislápsaőreadazar teljesen kiépül. Kiskörétől kapj k as Jatöaővizet* Jelenleg a Körösből enollk ki és a nezőhéki, tiszaf?.?ldvárl határ egy részén alakították ki aa öntözőrendszert, de a raollőkcnetorna Cibakháza keleti részében is száUit öntözővizet. A raez'héki határban háron táblán éltették aeg aa <tot Jzőberendezéat, anely egy-egy nyoraésközpontből ős meg feleié csatornahálózatból, valamint fildalá süllyesztett vezet ékhá lázat bél áU. usozeaen 4109 hektárnyi trületre lehet Így esőatotő öntözésnél a vizet kijuttatni. Öntözés szenpontjábél jő adottságokkal rendelkezik a dbakházl ilolt-Tiaza által közrefoott Sárszag. A Holt-Tisza Igen nagy aennyiségü ntüzőviz tárolására alkalnao, hiszen kb 15 ka hosszú. A cibakház! Vörös Csillag Taz zöldségféléket ternol ezen a területen, venként változik az öntözött területek nagysága. 1976 aszályos nyarán a tsz-ek aa öntözhető terület 93 '-át - több mint 8000 hektárt - öntözték. / 14 -tel több volt es, dint az visjogilog engedélyezett terület /. 2 l* &, f<frdtorülct pwmtöm r^cUpX ágftk Aa előzőekben láttok, hogy a birtokviozonyok gyökeresen oegváltostak a fölszabadul ín után. Csákra® elvhez hasonlé arányú változáa nent végbe a aaltasázad aásodik felében a nuvelőéi ágak Sf/Orinti neroszlásban. A változást aa árvlcsionteoitás okozt'i. Lc^szorabettinőbb a szánté területének a növekedése a rét-Ion elő rovására, arai az úllattenatés téa vi szaesésát éa a szántóföldi gazdálkodás előretörését arodnényeato. A kéoTbbiekben ilyen nagy urráe nincs. A 30-os évektől kezdve s ssőlő tör előre, ugvsncsek a rőt- éa legelőterület rov's-ím.
