Szlankó István: A szőlőtermelés feltételei a Tiszazugban (Tiszazug, 1973) / 0343-1977

- 5 beéréséhez elegendő , ugyanis nálunk a szőlő tenyészideje 185 - 2oo nap között alakul. Jelentős szerepe lehetne a Tiszazugban a primőr csemegeszőlő termelésnek.a Kedvező földrajzi helyzete folytán 7 - lo nappal előbb érik a szőlő, mint az északi részeken. Hazánkban a tenyészidőszak alatti hőösszeg gxic 29oo - 33oo °C között alakul /hőösszeg : a napok számának és a napi középhőmérsékletek értékének szorzata/. A különböző érési idejű szőlőfajták hőigénye más és más. Az igen korai érésű fajták 22oo-24oo °G hőösszeget igényelnek , a korai érésű " 24oo-26oo " " " 'f=~ a közepes érésű " 26oo-28oo " 1

1 " , a kései érésű " 28oo C -nál több hőösszeget igényelnek . A magyarországi szőlőtermesztés szempontjából figyelembe kell venni éghajlatunk kontinentális jeliigé

t. Vannak olyan évek, amikor hazánk hőviszonyai a tőlünk délebbre lévő mediterrán éghajlathoz hasonlitanak és vannak olyanok , amelyeknek hőviszonyai Nyugat-Európáéhoz hasonlitanak . Ez utóbbi esetben savanyu, gyenge minőségű termést takaríthatunk be. Jelentős károkat okozhatnak a szélsőséges hőmérsékleti értékek. A tavaszi fagyok idején már -1°G -on károsodhatnak a kifakadt rügyek. Nyáro

n viszont a tul magas hőmérséklet perzselődést okozhat . A közvetlen napfénynek kitett fürtök 4e - 5o °C-ra is felmelegedhetnek. Ez olyanékor következhet be , amikor a levegő hőmérséklete 35 - 37°C-ot elér. 3o °G feletti hőmérsékletű u.n. hőségnapok száma hazánkban lo és 3o között van évenként . Károkat okozhatnak a tul korán beköszöntő őszi fafeyok is.