Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

- 2 A Tiszazugban igen erősen érvényesül hazánk éghajlatának knntinentális helyzete. Az Alföld legszárazabb vidékén élünk, az átlagos évi csapadék 5oo mm körül van, de ennek az eloszlása is egyenetlen. Előfocdulnak nagyon száraz nyarak, amit a növények fejlődését nagyon visszavetik. Előnyös viszont a gabona - és gyümölcstermelés szempontjából a sok napsütés. Evi átlagban 2ooo óránál több napsütést élvez a Tiszazug. A Tisza II. öntözővizének nagyarányú hasznosításával ideális termőtájjá alakulhat a Tiszazug. A termelés biztonságát nagymértékben fokozni lehet, de vigyázni kell, hogy az öntözőviz túlzott adagolásával tönkre ne tegyük a talaj szerkezetét. Tekintettel arra , hogy a Tiszazugban a mezőgazdaságnak nagyobb hagyományai vannak, mint az iparnak, a szokástól eltérően a mezőgazdaság ismertetésével kezdem. A járás mezőgazdaságilag müveit területe 1974-ben 5o634 hektár. Legnagyobb részem , 4l6o9_hektáron termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 3o8o hektár a Héki Állami gazdasághoz tartozik. A megmaradó rész a Nagykunsági Erdőgazdaság és az egyéni gazdálkodók tulajdonában van /1665 ill. 3o36 hektár/. A számokból látszik , hogy a terület 82 %áán a tsz-ek gazdálkodnak- és csak 6 %-on az egyéni gazdálkodók. Részletes kimutatásunk van a ts&ek területének művelési ág szerinti megoszlásáról /1974/ : a 4l6o9 hektárból 29952 ha szántó , 19 ha kert, lo8o ha szőlő, 397 ha gyümölcsös, 145o ha rét, 3488 ha legelő 36386 ha