Tóth Edit: Tiszaföldvár könyvtári kultúrájának története a felszabadulástól 1974-ig (Tiszaföldvár, 1974) / 0338-1975
- 1 I. Tiszaföldvár Nar-.vközsér; története, kulturális életének alakulása napjainkig, na/y y vo nalakban: 1. A község történetének jelentősebb állomásai Tiszaföldvár a szolnoki járás déli részén terül el. Területe 80,36 km2. Már kb. 8000-12000 évvel ezelőtt megtelepedett itt, a Tisza vize által mocsarassá tett területből kiemelkedő dombon, a kőkor embere. Ezt bizonyitja a sok ezer kőkori cserépdarab, sok száz munkaeszköz, csont stb., ami Tiszaföldvár területén és közvetlen környékén előkerült. Megtalálták a bronz- és vaskor, római idők, népvándorlás anyagát is. A község neve a XV.sz-ban fordult elő először. Ekkor a duna# földvári bencés apátság jobbágyfaluja,később a Hunyadiaké, majd 1556-ban II. Ferdinánd Földváry Istvánnak és Oharavich Dömének adta. /lO.l.old./ A földesurak sürün váltakoztak, ami csak rontja az amúgy sem könnyű jobbá^yéletet. 1550-től a török bitorolja 1660-ig /9.2.old./ Elnéptelenedik a török és a végvári katonák dúlásai miatt. 17o3-1711. a Rákóc^zicsalád birtoka. A harcok alatt újra elpusztult. A szab,harc bukásától /1711/ a labanc Podmaniczky báró kezdi meg a telepítését. /9.2.old./ 1738-39-ben óriási pestis pusztitott, 1831-ben kolera tizedelte a népet, öt év múlva aszály. Egy évvel később megalakult a Szükséghombár, ami a szomszéd falvak lakosságán is enyhit, de a problémát nem oldja meg. /l5.1.old./ A Szükséghombár az évek során agrártőkés jellegű részvénytársasággá fejlődött az 500 csomó rozsból, amit a báró a nagy termést betakaritani segitőknek adott bér gyanánt. 1867-től Községi Takarékmagtár, 1898-től Polgári Társulati Alap a neve. Egyedi és a fejlődés fontos tényezője ez a társulás. Iskolát épitett, fürdőt, vágóhidat, járdát hozott létre, téglagyárat vett, kölcsönöket adott. Volt fejlett tehenészete, tejfeldolgozó üzeme, borpincéje és hengermalma. Később ezeket államosították. /6.13./
