Rusznák Rózsa: Tiszaföldvár Petőfi korában és ma (Tiszaföldvár, 1973) / 0337-1975

- 1 Néhány mondat a lo^rÚR-ibb időktől a XIX. századig Tiszaföldvárt kedvező földrajzi fekvése miatt az ősember szivesen lakta. Ezt bizonyitják a leletek is, melyeket a helybeli muzeum termeiben láthatunk. P.: kőkala.pács, csonttük, edények. 7000 évvel ezelőtt az ujkőkorban népesült be először. Az 1440-as évek elején a község "Tiszaferdvár" néven szerepelt. A XV. sz-ban a dunaföldvári apátság tulajdona volt, majd II. Ferdinánd adományozta Földváry Istvánnak és Oharavich Dömének. A török szeszélye alól mi sem voltunk kivételek. A honfoglalás előtti időkből maradtak fenn a sáncárkok, melyeket a török időben újra kiépitettek. A mai Sánc utca is ilyen árok volt, még ma is látható egy darabja.. A XVIII. sz-ban a község a Rákócziak tulajdonába került. A gazdasági fejlődés a kuruc világ után indult meg, amikor III. Károly a toáró Podmaniczky-családAak adta. A török és a kuruc háborúk miatt a lakosság elvándorolt. Tót telepeseket hoztak ide. 1733- körül elvándorlások történtek Törökszentmiklósra, Mezőtúrra. 1735-ben telepitési szerződést kötettek Podmaniczlcy János földesúrral. Szabad volt akár Homokon, akár Földváron szőlőt telepiteni, 10 esztendeig adómentességet kaptak, /l/ így alakult ki a szőlőterület, amely ma is nagy jelentőségű a lakosság ellátásában. /2/ Tiszaföldvár élete a XIX. sz-ban A népesség római katolikus 74 görög nem egyesült 4 protestáns 3271 összesen: 3349 római katolikus 64 evangélikus 582 református 2374 g. n. e. 3 zsidó 3 összesen: 3026