Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

4

A XVIII. század eleji Magyarország nagyon vigasztalan képet mutatott. A 150 éves török uralom,

a Ráfcóczi-szabadságharc alatti pusztítások teljesen tönkretették termelőerőinket. Természetesen a pusztítást legjobban a volt hódoltsági terület sínylette meg. Ez hatással volt az ország egész XVIII. századi fejlődésére, ugyanis a volt hódoltsági terület és a királyi Magyarország területének gazdasági és társadalmi fejlődése szemmel láthatóan kettévált. Községünk a volt hódoltsági területen feküdt, ezért ennek a területnek az általános fejlődési vonalát kell megnéznünk, ebbe ágyazva Cibakháza fejlődését.

Az országos szintű vizsgálódást az 1711-es évvel kell kezdeni, hisz ez az év "...lezárását jelenti a másfél évszázados török hódoltságnak... falupusztitásnak és háborús korszaknak, de kezdetét is jelenti az újjáéledésnek, az elpusztult falvak benépesülésének... husszu, lelkes épitómunkának."/14/

A Tiszatájon és Cibakháza községben a korszakhatár az 1710-es évek vége, egész pontosan Cibakházán 1718/19. A község ugyanis ebben a két évben települt ujja. Több szerző, igy például Fényes Elek, Scheftschik György 1717-re teszi az ujjátelepülés idejét. /15/

Az 1720-as összeírás ezt megcáfolja, hiszen az összeírt 24 jobbágy közül egy 1714-ben, egy 1720-ban, a többi pedig 1718-19-ben települt a faluba. /16/

A szolnoki Tiszatáj egyrészét a régi lakók népesítették be, másrészük Heves, Borsod, Szabolcs megyék szökött jobbágyaiból került ki. Cibakháza Község lakóinak egyrészt 1.715-bjü még Jenő falut lakta, és onnan ro.i+ö'?s'tt át, ujjátelepitve Cibakháza községet.

Az össze?rás azt is megemlíti, hogy "Jenő pusztán sok m"v latién földet birnak." Az évszázados török uralom rxgödta ezen a tájon az ideiglenesség jellegét a gazdálkodásnak és a telepítésnek egyaránt.

'.z uj 1 de osság jelentős része az uj játelepülés után sem lett egyszerre állandó lakos. A lakosság