Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975
51 a szőlőtermesztés ezen a tájon /toi. a szolnoki Tiszatájon/ hatalmas mértekben felvirág*' -tt, kiterjedését tekintve egysorba került a mátrai borvidékké /77/ érdekes, hogy a környéken Mezőtúr határában t;r melnek ebben az időben legtöbb szőlőt, ma pedig egyáltalán nem foglalkoznak itt szőlőtermesztéssel- A szőlőtermesztés megindulása jelzi, hogy a község lakói végképp 'letelepültek, de jelzi a differenciálódás megindulását is, A jobbágylakosság jelentős része nem tud szemtermelésből megélni, A differenciálódott paraszttársadalom felső rétegének nem érdekз többé a föld bizonyos időszakonként történő újraosztása. Ilymodon a differenciálódás előrehaladása is a földközösség elhalását ás a szilárd telki rendszer bevezetését segiti elő. A kontraktushoz szokott jobbágyokat kellemetlenül érinthette jogi állapotuk megváltozása, az urbárium kihirdetése, hisz; "A szerződéshez szükséges kölcsönösség helye A itt a földesur egyoldalú, a megyei hatóság tekintélyétől is támogatott rendelkezése szerepel, szóval a földesúri érdek uralkodó az urbáriumokban a paraszt rovására.'* /78/ Az úrbéres időszak alatt előirt szolgáltatásokról a kilenc kérdőpontra adott válaszok értesítenek bennünket. A jobbágyok a hatodik kérdésre a következő választ adják; "midőn az fönt említett Urbárium alatt voltunk, akkor szolgálatot mindenkor, amikor köllött hol gyalogul, hei marhával = s kinek minő / tehetsége volt, úgy tettünk." /79/ Az egyéb járandóságról a hetedik kérdésre adott válasz tesz említést, ebben igy vallanak a jobbágyok: "mikor az urbárium alatt voltunk, mindennemű véleményeinkből 9-edet altunk az földes uraságnak, mellyet szóra. Múzeum Tiszaíöldvö? LJ
