Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975
- 27, Az egyéni birtoklási forma kialakulása. A község úrbéres időszaka. • Természetesen az ujraosztásos földközösség is csak addig volt életképes, mig ezt a termelőerők fejlettségének színvonala megengedte. A fejlődés következő fokozatának tárgyalása előtt nézzük meg a gazdálkodás különobző formái időben hogyan következnek egymásután Cibakháza környékén. Soós Imre kutatásai szerint 1730-ig mindenütt a szabadfoglalás divik, 1730-40 között pedig mindenütt áttérnek az újraoszt sós földközösségre, /68/ ^zt fentebb láttuk Cibakháza község esetében is. Viszont 1770-ben, tehát az úrbérrendezés idején a szolnoki Tiszatáj községeinek fele része az egyéni birtoklás rendszerében élt. Annak érdekében, hogy az úrbérrendezésig tartó fejlődést megvizsgálhassuk, meg kell néznünk a már többször idézet , kilenc kérdőpontra adott válaszokat és az előzetes úrbéri összeírásokat. A kilenc kérdőpont ötödik kérdésére adott válasz a következő: "ött darab földje van egy egész helyesnek, mibe harminc pozsonyi mérőt vethet." /69/ Ebből a válaszból egyértelműen kiderülj hogy már nem az ujraosztásos földközösség rendszerébe a él a község, hiszen a jobbágyok meg tudják adni a teleknagyságot » Az előzetes összeírásból láthatjuk, hogy az egyes jobbágyok kezén lévő fold nagyság szerinti megoszlása az ökrök szerinti tagozódással egyenesen arányos. /30-20-10/ /70/ Természetesen itt már az űrbérrendezés által előirott teleknagyságot jegyezték be, 1, 1/2, 1/4, 1/8 teleknagyságcket, nem pedig az ekerészekre jellemző 1, 2/3, 1/3 nagyságú telkeket, de jobbágyok kezén lévő földek mennyiségének aránya mutatja, hogy a birtok a jobbágy kezén az "ekerészek arányában" merevedett meg. Ezt az egyéni birtoklási
