Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

válaszok ezzel, foglalkozó részivel* A -kilenc kérdőpontra adott válaszukban a jobbágyok azt is kihrn :~ súlyozták, hogy "az régi mód szerint" léptek á_'..ndára. így feltálaLezhetjükj hogy a tárgyalt időszakiban általában azonos feltételek mellett ujitották meg az árendális szerződéseket, A bérleti dij ősz-szege azonban nem lehetett mindig egyforma, hiszen az 1737-es dicalis összeirás megjegyzése szerint a lakosok Sárszeg és Gyüger pusztát 442 forintért bérlik. /47/Hasonló szerződést kötött a Földváry család Dunavecse lakosaival is az 1702, 1956 ás 1761-es években. /48/ így a Földváry család eseté- . ben általánosnak vehetjük, az árendáltatás szokását. Az 1768-as árendális szerződés a feltételeket sokkal precizebben meghatározta, mint a jobbágyok kilenc kérdőpontra adott válaszában olvashattuk,

A Földváryak szerződésükben elmondják: "... hat egész esztendeig ex áreniéltuk magát Gibaki határún’Robotot, Dézsmát = s az határnak minden jövedelmét esztendőnként fizetendő egy ezer 1000 Rhnsi forintokba, Tiszán által járó révünket pedig Gibakházi vendégfogadóv j1 = s korcsmával nem különben Sárszögh s Gyigeri vendégfogadókkal egy ezer hatszát 1600 Gyigeri pusztánkat nyolcszáz 800, Sárszegi pusztánkat penig hatszáz 600, következendőkáppen specifikált határunkat = s azokkminden néven nevezendő hasznavételét inconréto 4000 esztendőként fizetendő Rhsi forintokban tartozván eők az specifikált summát minden esztendőben ki fizetni." /49/

A szerződés szövegéből kitűnik, hogy igen előnyös volt a cibakházi jobbágyság helyzete, hiszen nem volt robot, s kilenceddel sem tartoztak a földesurnak. A bérletidij kifizetése ellenében az egész köz ■ ség jobbágytársadalma szabadon gazdálkodhatott.