Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975
9 A község területén 80,25 pozsonyi mérő adó alá eső szántóföldet iftfck-'öSsfce.' /27/ A' földek összeírásán ban ugyan jobban lehet hinni, mint a népesség összeírásában, mégsem fogadhatjuk el azt, hogy csak ennyi volt a megművelt terület a község határában. Valéözinü, hogy sok ugarföldet nem Írtak össze. Maguk az összeirók is megjegyezték, hogy a falurác csak egy nyomása és egy szántásavetése van, ás a bevallotton kivül még 130 pozsonyi mérőjük van. /28/ Azt sem kell azonban elfelejtenünk, hogy a falura vonatkozó XVIII. századi források majdnem mindegyike tartalmazta a jobbágyok azon panaszát, hogy az áradások miatt kevés a szántó és a jó legelő. így hatalmas kulturterületet sem tételezhetünk fel a község határában. Az egy adózó háztartásra eső szántó 3,34 pozsonyi mérő, az adó alá eső rét mennyisége pedig 49 kaszás, /29 igy alig több, mint két kaszás rét jutott egy adózóra. A 2-ea számú táblázat mutatja az összeirt szántóföld, rét és szőlő nagyságot, valamint az adózó háztartások számát, tés- nz egy Ház^aifásra jutói szánt,óf öld nagyságát tájegységenként. Láthatjuk, hogy az adózó háztartások számát tekintve a Nagyalföld előkelő helyet foglal el a tájegységek sorrendjében. Ugyanez mondható el az egy adózó háztartásra jutó szántóföld mennyiséget illetően is.- Cibakháza az egy adózó háztartásra jutó szántóföld menynyi* "«ét illetően messze az országos és az alföldi átlag al tt v~n. Uz adódik egyrészt abból, hogy jelentős menynyi sájft földterületet nca Írtak - össze, másrészt pedig xén-le • — ..... a megművelhető földterület a helyi teruéüzetf’ ldrajzi adottságok miatt. így nem csodálkozhatunk az oe"z°irás -azon megállapításán sem, mely szerint csak i’rn kemény munkával lehet megművelni a földet. A község lakóinak bevallása szerint "egy vetés után négy pozsonyi méret szokott teremni a földjük."
