Gyevnár Éva: Hogyan készül a kenyér, a lekvár, a csiramálé, a párkorpa Tiszaföldváron? (Tiszaföldvár, 1973) / 0307-1973

Ilyen ételeket ma már az öregek is ritkán csinálnak, a fiatalok, pedig már nem is tudják, hogy mi a csiramáié, a kukoricagörhe. Igaz régen is sokszor azért csinálták ezeket az ételeket, mert nem volt édességre, süteményre pénz, vagy éppen nem tfolt amit egyenek. Házikenyeret sem igen sütnek ma már, mindenki a boltból vesz kenyeret. A sütőlapatok, teknők, kovászoló kanalak felkerülnek a padlásra, a kemencéket lebontották a szobákban, s helyükön ma televizió, vagy éppen egy modern bútordarab áll. Minden hazban ahol jártam, az épület csak kivülről öreg, bent minden megtalálható, ami a mai modern háztartáshoz kell, mosógép, villanytűzhely stb. A szobában rádió, televízió, Ma már az öregek legnagyobb része is csak emlékei közt őrzi a kenyérsütés, vagy néhány népi étel receptjét. Ma már nem kell azokat átadni az uj nemzedéknek. Ha ezek az öregek meghalnak, tudományukat is magukkal viszik. Néhány évtized múlva talán már senki sem fogja tudni ezeket az ételetet elkészíteni. Ezért szükséges, hogy lejegyezzük, megőrizzük elkészítésük módját.