Szlankó István: A Tiszazug természeti-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1972) / 0292-1973

A Tiszazug természeti földrajzi viszonyai Az Alföld közepén, a Tisza és a Kőrös által közrefogva terül el a Tiszazug. ÉNy-on és DNy-en a Tisza, DK-en a Körös határolja . Északkeleten - a Nagykunság felé - nem zárhatjuk le határesett vonallal a Tiszazugot felszini képződmény alapján. Sokszor vitára ad okot, hol is vonjuk meg itt a határt, mert a Szolnoki löszhát megszakitás nélkül megy át a Tiszazugba. Csak az Alföld mélyszerkezetének ismeretében különithetjük el a Tiszazugot, ugyanis ÉK-en egy szekkezeti lépcső jelöli ki a határt. A Tiszazug az elkülönítés ellenére sem alkot önállé tájegységet, hanem az u.n. Dunai szerkezeti árek keleti részét alkotja. Aldobelyi Nagy MikZis , Urbancsek János ós mások kutatásai nyomán ismeretes, hogy a mélyben Tiszaföldvár és Öcsöd között egy hatalmas, északnyugat-délkeleti irányú törésvonal húzódik, amely elválasztja a Tiszazugét a Hagykunságtól , egyben az emiitett Dunai szerkezeti árok legkeletibb része. A Tiszazug földtörténeti múltjából főként az utolsó le-2e millió év képződményei ismeretesek szénhidrogénkutató- és ártézi fúrások szelvényei alapján. Az ujharmadker pliooén időszakában « kb. le millió évvel ezelőtt- a Pannon-tenger hullámzott ezen a tájon. A Tiszazug északi részén 15eo-2oee, a déli részén - Kunszentmárton térségében25oo méter mélységben ven a pannóniai képződmények feküje, azaz a Pannon-tenger legrégibb üledékének az alsó felülete. A cserkeszőlői mélyfúrás talpa 2311 méter mélységben még alsó-pannon üledékben van. Es a tenger lassan kiódesedett, tavi, majd folyóvizi üledékek telepedtek a rengeri rétegekre. A felszin kialakításában elsősorben az utolsó i egy millió év-a pleisztocén időszak- képződményeinek van nagy szerepe. Ha ezeket az üledékes rétegeket lehántanánk a Tiszazugról, azaz elérnénk a pleisztocén képződmények feküjétj Tiszaföldvár - Öcsöd vonalától délnyugatra