Varga Lajos: Mamutcsontvázat fedeztek fel a tiszaföldvári téglagyár bányájában (1973) / 291-1973

- 1 -AammutC Pont vázat fedeztek fel a ti szaföl< várj

t.ái,.ief..vAr ,, t

A ticzaföldvári téglagyár 100 éve áll fenn. Nyersanyag-bányájában egynemű, szép fakésárga felsö-würm kori alföldiiöszt bányásznak, de a munkások "agyag"nek nevezik, a bányát agyagbányának. /:AZ "agyag” tengerben vagy tóban leülepedő anyag, míg a "lösz" jó része levesből hulló porból keletkezik#:/ - Amíg az agyagbányában kézi fejtés volt, addig épebben maradtak meg a különféle régészeti és természetföldrajzi leletek, de az 195C-es éveg vége fölé egy csehszlovák gyártmányú vedereoros kotrógépet állítottak be. Magosra emelkedett a termelékenység és jóval alaposabb volt a bánya három rétegének összekeverése is: a felső gazdag humuszu "mejdnemceernozjom"-nak, a felső-wTrm kori alföldilösznek és az alatta lassú átmenettel kezdődő folyami homoknak.- - - Viszont a régészeti és más termáozetű leleteket apró darabokra zúzza*gép, a gépkezelők legtöbbször észre sem veszik a leletet, legfeljebb* ha egy nagyobb cserépedényt tört szét és anvak a darebjai pjrosianak a fékétés-sárgás nyersanyag tetején a csillékben. A bánya egy kb. 6üCü évvel ezelőtt aktív folyómeder föltöltött óriásmeanderére néz, még ma is meredeken, ahol nem fejtették le, s gazdag lelőhelye a neolitikumtól а XIX. századig a régészeti—-történelmi leleteknek, még régebbről e hajdani állatvilágnak, e sokfele és sokféle keletkezésű löszbabának, a sárga alföldi Iöbz fe1ső kétharmadát egyenletesen ellepő löszcsigáknak /íFruticicola hispida terrena és a óuccinea oblonga. Állítólag Vertigo pygmaeát ia találtak mór....:/ - A tiszuföld vári Tiszazugi Földrajzi Múzeumban őriznek pl. egy pár, darabonként 22 cm hosszú vaddisznóagyxak agyarat /Sua scrofa/, neolitkori, félig földbe vájt putriiakáa keresztmetszetének ás különféle alakú vermeknek a fényképeit, csontból hasított nyíl- és lándzsahegyeket, ezernyi cseréptöreőéket a neolithikum "Körös kultúrájától" ---- ha hiányosan is ---- a vaskorig, de a magyar középkor is szerepel a leletek között faragott kövekkel, szép élénkpiros téglák* >

kel /Nem rosszabbak a maiaknél I/, Esigmone és Hunyadi János dénárjával.... Találtunk mór több, a bena-Tieza közéréi származó /KécskérŐl/"darázekÖvet" , köztük hólóeulynök kifaragottat is, pattintott kvarcitokat, pereszlent agyagból kiégetve, széttört őrlőkőd arabok tucatjait, néhány malomkő darabot, tűzhely-nyílások elzárására szolgáló, agyagbó"! kiégetett négyoldalú piramisokat......S mennyi lelet nem került a múzeumba t ozátvurték, elvitték, elkallódott.

A kotrógép alkalmazása arra kényszeríti a fiatal múzeumignzgatót, a tiezafölivóri Hajnóczy Gimnázium sok érdeklődő, múzeumsegítő és -gyarapító tanárát, diákját, hogy sűrűbben nézzenek ki a téglagyárba, figyeljék a 5,5 ® magas löszfelat, kérdezősködjenek, járják végig a ** fejtést..............