Végh Endre: Mozgások és változások Tiszaföldvár nagyközség társadalmi struktúrájában az elmúlt évtizedben (1973) / 290-1973

nak sorsára jutottak alig megszületésük után.

A magyar társadalom feudális jellege adta a magyar szociológia másik, már sokkal életképesebb irányzatát, a falukutatáson alapuló szociológiát, pontosabban szociográfiát, amely a felszabadulásig egyedül jelentette a m&gyaországi szociológiát. Ez az igen harcos, bátor és elévülhetetlen érdemekkel rendelkező munkásság a ma kutatói számára is nélkülözhetetlen, hat ma is, hoha nem mindig helyesen: gátlólag hathat mivel a "parasztközpontu szociológia" igénye nemcsak módjéosult, de a régi értelemben korszerűtlenné, "haszontalanná" vált. Természetesen az egykorú falukutató irányzat, amely olyan nevekkel fémjelzett, mint Erdei Ferenc,

Illyés Gyula, Féja Géza, és amely több ponton vitathatatlanul közeledett a marxizmushoz, értékes hagyomány a ma szociológusai számára, különösen a vidék, a falu társadalmi struktúrájának változásait vizsgáló kutatók számára.

Van-e tehát ma, és van-e egyáltalán külön faluszociológia?

Nincs is, és van is. Nincs a régi 2népi" agrárközpontu, "paraszthegemónián" alapuló és a szociográfia szintjén tetőző szociológia, és van, mint az egész társadalom jelentős és szerves részét alkötő agrárstrukra szociológiája, amely fontosságát, művelésének nélkülözhetetlenségét nem lehet vitatni.

Miért elégtelen a falukutató szociológia a mai szociológia számára módszerét és rendszerét tekintve, egyaránt?

Csak egy—két jellegzetes okot kiemelve:- 2 -