Angyal Józsefné: Martfű kialakulása, különös tekintettel a társadalmi és művelődési viszonyokra (1972) / 0287-1973

Németország felé, Nürnberg, Augsburg állatpiacaira. Az állatok ^rtfü-Vezseny-Törtel-Cegléd-Vecsés vonalán kerületek fel Budára. Martfű nagy gazdasági épületekkel rendelkezett: ménesistálló, tehenészet. Ezért került a tiszai átkelőhely Varsány-Várkonytól ciális Vezsenytől atiszai révhez Martfűhöz, ahol a révet egykorú térképen kis csónak, benne evező ember és "überfuhr" felirás jelzi. Innen vezetett a Via Commerciális délkelet felé, a mai Martfü-Tiszaföldvári vasút irányára, ahol csatlakozott az északdéli irányú úthoz. A2/ Ebben az időben Martfü pusztán 113 család lakik. Főága a gazdálkodásnak a marha és lótartás. Házak száma: 50. A3/ 1930 táján a terfilet jellegzetes alföldi nagybirtok és tanyavilág volt. Tiszaföldvár-Szolnok közötti ut és a Tisza között a Szobotka-féla, vele szemben a müut a másik oldalán a Kövér-János-féle, a község mai határának keleti-délkeleti részén a Montágh-féle uradalom terült el. A nagybirtok közötti területen tanyád voltak. A környező területnek a vasúti megállója másutt volti Ck, jelenlegi állomástól délre, %riháza megállóhely. A település tényleges kialakulása az 193o-as évek közepére tehető, ugyanis a település fejlődése az ideépitett cipőgyárnak köszönhető. A CIKTA alapitása: 1938, Alapitója: Thomas Bata. A csehszlovákai BATA cégnek a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével folytatott hosszas vitái után - a bécsi döntés kihatásaképpen - sikerült Magyarországon cipőgyárat létesiteni. Vezseny-Martfü közé, ahol széles töltésen vezetett a Via Commer/U/